Miután márciusban megkapták a vármegyétől a behajtandó porciót, a tanács összeült és az állami adó alapján megállapították a helyi adókat is: a párbért és a helyi kasszába szedett adókat.
Az évi helyi adó megállapítása 1829. március 23-án:
16, A tanács feladatai - adók beszedése
A tanács feladatai - Az adók beszedése
"Mi lenne a közügyből, ha csupán magas hivatalnokok, parancsnokok lennének, és alárendelt állásúak, engedelmeskedők nem? lenne egy zagyvalék, egy chaos, zavar, melyből kivergődni tán nem is lehetne: a természet törvénye ád az embereknek parancsnoksági jogot és engedelmességi kötelességet."
14, Algyő közigazgatása – a tanács
A falusi tanács összetétele: bíró, esküdtek és a jegyző
13, Peres ügyek a falusi tanács előtt
A feudális jogszolgáltatás meghatározó eleme a földesúr bírósága, az úriszék volt. Jelentőségét fennállásának utolsó pillanatáig megőrizte, majd szerepét 1848-ban átadta a szolgabíróknak és a vármegyei törvényszékeknek.
De a földesúr dönthetett úgy, hogy az egyszerűbb perek körét, a kisebb vagyoni értékű bűncselekmények tárgyalását (lopás),...
Ha egy-egy település közössége nem tudott vagy csak ritkán tudott érdekeinek érvényt szerezni, mi történt, mikor az egyes jobbágyok kerültek szembe akár egy-egy gazdatiszttel, akár az uradalom érdekeivel?
Ez a per, amiről ma beszélgetünk, szintén hosszabb távon fogja meghatározni az algyőiek életét: az algyői szőlők elvételének pere. Algyőn 1786-ban, a gazdasági felmérés idején egy körülbelül 52 holdas szőlőskertben 87 algyői család művel szőlőt. Az gyevi szőlők a Bereknek nevezett területen voltak a Szegedre menő út bal oldalán, a mai Kosárfonó,...
10, Az uradalom árnyoldalai
Azonban ne legyenek kétségeink: Zichy Leopoldina nem merő szívjóságból épített tisztilakokat, aklokat és töltéseket: jövedelmezővé akarta tenni az uradalmat, hogy mielőbb megtérüljön az a 265 218 forint, amit vételárként kifizetett érte.
Mondhatjuk, hogy amint birtokba került és ispánjai, gazdatisztjei, kasznárjai megismertették az uradalmi földek...
1817-ben Borsos János bírósága idején épült fel az új községháza, Kovács Márton (Algyő 31) házát vették meg hozzá. A régi községházáért kaptak az uradalomtól 540 forintot, az új épület több mint 1 100 forintba került.