13, Peres ügyek a falusi tanács előtt
A feudális jogszolgáltatás meghatározó eleme a földesúr bírósága,
az úriszék volt. Jelentőségét fennállásának utolsó pillanatáig megőrizte, majd
szerepét 1848-ban átadta a szolgabíróknak és a vármegyei törvényszékeknek.
De a földesúr dönthetett úgy, hogy az egyszerűbb perek körét, a kisebb vagyoni
értékű bűncselekmények tárgyalását (lopás), a kisebb tartozások, örökösödési
viták intézését átengedi a falusi "betsületes tanácsnak". Ahol ez megtörtént,
ott az úriszékek alsó fokú bírói fórumaként működött a falusi tanács.
A falusi bíró, az esküdtek és a falu jegyzője alkották a települési tanácsot. Akinek peres ügye adódott, az a tanácshoz fordult. Ekkor a bíró tanácsülést hívott össze, ahol döntöttek az ügyben pro vagy kontra. A tanácsüléseken jegyzőkönyv készült, ahová a peres ügyeket és a döntéseket is bevezették.
Eddig még nem bukkant elő Algyő tanácsülési jegyzőkönyve (Protocolluma), ezért csak az úriszékhez benyújtott peres iratok anyagából következtethetjük ki, hogy volt egyáltalán, és néhány per szövegében utalás történik arra is, hogy mit is tartalmazhatott: Peres ügyekben hozott ítéleteket, a lakosok adás-vételi szerződéseit, hivatalból írt jellemrajzokat - és még annyi mindent, amire jelenleg nincs bizonyítékunk.
1. Peres ügyekben hozott ítéleteket
Mutatok egy határozatot, aminek az megjelölése: "Extractus Protocolli Possessionis All-Gyeő", azaz Kivonat Algyő helység tanácskozási jegyzőkönyvéből. Ez az egyik legpöpecebb találat: a kivonat készítője a jegyzőkönyvből kimásolja a testületi névsort is.
"Extractus Protocolli Possessionis All-Gyeő
1806dik Esztendőben, 12dik júniusban Táborosi János Bíró, Tót Mihály, Kis Albert, Kovács Márton, Bene Ferencz és Bozoki András Esküttek jelenléttekben Tanáts Gyülése tartatván végeztettek:
1, Felvétetett Zombori János Helybeli Lakosunknak Instanciája (kérelme), mellyben Szabó Ferencz Béressének gondatlansága miatt ellopatott két Lovai egyikének az árát 50 forintot meg ítélni könyörgi.
Végeztetett:
Mint hogy ki világosodott az, hogy Zombori Jánosnak Szabó Ferencz Béresse a Gazdája szavát nem fogadván valóságos oka volt azon két lovak ellopattatásának annyival is inkább, mint az olyan Béres, mint ő, akinek negyven vagy ötven forintra is reá megy a Bére, a Gazda parancsolattya nélkül is tulajdon kárának terhe alatt tartozik a reá bízott Jószágnak gongyát viselni, mellynél fogva az Instantsnak (kérelmezőnek) keresete 45 forintban meg itéltetett és a Béresnek helyre állása rendeltetett.
Nemzetes Algyő Helysége Bírái
per Georgium Bálint Loci notarium manu propria (lejegyezte Bálint György jegyző sk.)"
A Zombori János által perbe fogott béres, Szabó Ferenc (egy 14 éves fiú) helyett apja válaszol a jogtalan támadásra, majd így fejezi be kérelmét: "Azért alázatosan kérem a Betsületes Tanátsot, hogy engem az ő helytelen kívánságátúl feloldozni ne terheltessen, külömben állapotomat az Úri Székre nagyobb megvisgálásra apellálom."
Ebből világosan látszik, hogy ha a peres felek nem értenek egyet a helyi becsületes tanács (bíró és az esküdtek) döntésével, abban az esetben ment tovább a per az úriszék elé. A helyi döntéshozatal megszűri, vagy elővizsgálja az esetet az úriszék számára.
2. A lakosok egymás közti adásvételi szerződése
(ami sokszor a földesúri kifejezett utasítás ellenére sem történt meg).
Az alábbi mindszenti példán egy szőlő adás-vételije látható
1798-ból a kifizetés módozataival:
"Extractus Protocolli Possessionis Mindszent Anno 1798 die 9 7bris (szeptember 9.) Gyapjas Mihály el adta a toó parti numero 256 út szőlejét Hevesi Pálnak száz negyven id est (azaz) 140 Rh (rénes)forintokon örökös jussal, olly conditioval, hogy a mostani termésit Lantos József fogja megszedni, melynek az árát a Helység házánál le is fizette, mely summát a következendő adósságokba fizette le.
Búza árában 18 ft 54 kr
Taksában fizetett 19 ft 39 kr
Takács András portiója 1 ft 46 kr
Tóth András portioja 2 ft 15 kr
Lantos Józsefnek 48 ft
Bozó Tamásnak 3 ft 21 kr"
Ez akkor lesz igazán fontos, ha 30 év múlva valaki pert indít a szőlő tulajdonjogáért, ami az 1800-as évek első felében gyakran megesik. Ennek ellenére sokszor mégsem íratják be a jegyzőkönyvbe. Hogy miért? Sokszor a bizalmatlanság, vagy pedig mint a következő példában, az eladósodás.
"Meg mondottam néki, hogy én nem zálogban, sem nem egy-két esztendeig, hanem örökössen veszem, különben pénzt nem adok érette, mellyre Ő rá állott, és tudom máig sem tagadja meg, és azt is mondottam a Bátyámnak, mennyünk fel irattassuk bé a Protocollumba, de Ő azt felelte: ne mennyünk, mert sok felé vagyok adós, ne talám tán a pénzemet ott fogják, hanem a míg én élek ne félj senki tűlled a szőllőt el nem veszi, mindenkor kézírás leszek én."
3. Hivatalból írt jellemrajz
"Alább megírattak ezen Bizonság tévő levelünknek erejével adjuk értésére mindeneknek az kiknek illik, most és jövendőben, hogy mi a midőn Helységünket illető dolgainknak elintézése végett nagyobb számmal egyben lettünk volna, akkoron mindszenti lakos Nagy Lőrintz Síró-hegyen meg holt Nagy György édes attya Személlyében előttünk meg jelenvén bennünket tisztességessen kért, hogy az Ő Menyének Borsos Erzsébetnek az ő maga viseletéről, élete és Gazdaasszonysága folytatásáról Testimoniális (tanúbizonyság) Levelünket adnánk ki. Minthogy pedig az igaz kérésnek mindenkor helyt kellene adni Bizonyságot teszünk arról..." (ezt a pert majd részletesen is megnézzük).
Milyen összetételű volt Algyő tanácsa? Hogyan képzeljük el a korabeli közigazgatást? Erről beszélgetünk a következő hetekben. Hiányoznak ugyan a jegyzőkönyvek, rendelkezésünkre állnak viszont az algyői bírói naplók, ahova a bevételeket és a kiadásokat könyvelték, ezekből sok, a tanács összetételére és működésére vonatkozó adatot gyűjtöttem össze.A fennmaradt dokumentumok alapján az úriszék az 1830-as években 30-35 "polgári peres" ügyet tárgyal évente. A helyi közigazgatás valószínűleg ennél többet, mert bizonyára előfordult olyan eset is, hogy elfogadták a helyi döntést.
Milyen összetételű volt Algyő tanácsa? Hogyan képzeljük el a korabeli közigazgatást? Erről beszélgetünk a következő hetekben. Hiányoznak ugyan a jegyzőkönyvek, rendelkezésünkre állnak viszont az algyői bírói naplók, ahova a bevételeket és a kiadásokat könyvelték, ezekből sok, a tanács összetételére és működésére vonatkozó adatot gyűjtöttem össze.