14, Algyő közigazgatása – a tanács

A falusi tanács összetétele: bíró, esküdtek és a jegyző

Az esküdtek között feladatuk szerint megkülönböztetnek törvénybírót, adószedőt (perceptor) és az árvák atyját, vagyis a közgyámot. A törvénybíró a helyi ítéletek végrehajtására ügyel, a perceptor a helyi és országos adókat szedi, a közgyám az árvákra visel gondot. Róluk beszélünk majd részletesebben is. Az esküdtek száma településenként változó, sőt településen belül is: Algyőn például 1817-1845 között 5 és 9 között van a számuk. A tanácsot és a bírót évente választják. A jegyzőt a tanács fogadja fel, és ha elégedett vele, akkor megtartja állásában.

Bíró

Az 1811-es Gazdatiszt így tudja: "A bírói-hivatalra Mindszent napkor minden esztendőben az Uraság hármat nevez, a kik közül a Község egyet választ."

Bizonyára Algyőn is így történt, az időpont legalábbis egészen biztosan ez volt, ugyanis a helység korcsmájába "bíró tételre" extra mennyiségű bort rendelnek október végén, valamint november elején kezdi az új bíró vezetni a bírói diáriumot (naplót), azaz a számadáskönyvet.

Minthogy Algyő jegyzőkönyvei nincsenek meg, a bíróválasztásokról nincsenek egyéb nyilvántartások, ezért gazdasági és peres iratokból kell a testület tagjai összevadászni.

Eddig 16 algyői bírót sikerült összegyűjtenem 19. század első feléből (36 év):

Táborosi János 1806, 1815-16 (+1817)
Borsos János 1816-18
Lele András 1819
Tari Gergely 1820
Kiss László 1821
Kovács János 1822-24
Török Mihály 1824-26
Borsos János 1826-27
Vidács József 1827-29
Kabók József 1829-30
Borsos János 1831-33
Czirok Pál János 1834
Nagy József 1835
Kőműves András 1836-38
Zombori Boldizsár 1844-45
Györfi György 1846-1847

Esküdtek (1846-47-ben már tanácsnokoknak nevezik magukat)

"A Notáriust és Eskütteket a Község Földes Úr nélkül választja, és el is bocsájtja."

Az esküdteket tavasszal választja a falu. 1818 április 23-án ezt jegyzik be a számadáskönyvbe: "Helység Tanács Gyűllése tartatván, a melly alkalmatossággal az régi öreg Esküttek Helyébe új Esküttek választása is lévén költség lett ebédre 7 ft 24 kr"

1817-1846 között a meglévő 17 évnyi számadáskönyvekben 92 különböző esküdt szerepelhetne, de legtöbbször az előző évi esküdteket választják újra. A 22 nevet a tanácsba bekerülés sorrendjében írom. Általában 5-6 esküdt van a tanácsban. Ez alól kivétel az 1831-es év, amikor hirtelen 9 főt választanak. Ennek valószínűleg az 1829-es rossz termést követő 1830-as kolerajárvány lehet a magyarázata.

Táborosi János (bíróságot is viselt) (+1817)
Tóth István 1817-1818
Böjti János 1817-1818

Török Mihály (bíróságot is viselt) 1818-1836 (+1843)
Lakatos alias Bálind János 1818-1836 (+1839)
Tari Gergely (bíróságot is viselt)1818-1831 (+1832)
Lele András (bíróságot is viselt) 1818-1836 (+1849)
Czirok János (bíróságot is viselt) 1818-1836 (+1847)
Borsos János 1818-1836 (bíróságot is viselt) (+1849)
Kiss László (bíróságot is viselt) 1824-1825
Kovács János (bíróságot is viselt) 1825
Vidács József (bíróságot is viselt) 1826-27 (+1831)
Kiss Albert 1828-1829 (+1837)
Czirok Pál János 1831-1832 (bíróságot is viselt) (+1848)
Kőműves András 1831-1836 (bíróságot is viselt) (+1849)
öreg Czirok Ferenc 1845 (+1846)
Zombori Boldizsár (bíróságot is viselt) 1831-1832, 1835 (+1860)
Tóth András 1845-1846
Győrfi Ferenc (bíróságot is viselt) 1845
Lakatos Antal 1845-1846
Pataki Tamás 1845-1846
Bakos István 1845-1846

Házról házra jár, mint a bíróság (bírói tisztség) - tartotta a korabeli mondás arra utalva, hogy a bírói tisztet nem lehetett visszautasítani, és ha másképp nem ment, akkor házszám-sorrendben kellett a lakosoknak elvállalni. Más településen volt arra is példa, hogy háborús időkben csak 1-1 hónapra vállalták el a bírói tisztet, így tényleg házról házra járt.

"... büntessen, aki akar! Hivatalom úgy is csak egy esztendeig tart, ez alatt pedig ellenséget szerezni nem akarok'" - ezt az aranyszabályt hányják a községi bírók szemékre a korabeli népjobbító szándékú szakírók.

Algyőn ritkán volt egy éves a bírói tisztség, inkább 2-3 év az általános, láthatjuk, hogy a legtöbb esküdt bíróságot is viselt, tehát tisztában van a tennivalókkal, tapasztalatával segíteni tudta az újonnan kinevezett bírót és talán esküdti hivatal és rang megvédte a haragosoktól is.

22 esküdtből 13 viselt bíróságot is és csak két személy - Kabók József és Nagy József - viselt úgy bíróságot, hogy sem előtte, sem utána nem volt esküdt.

Jegyző

A jegyző választásáról nincs semmilyen adat, mondjuk nem is volt gyakran jegyzőválasztás, a század első felében összesen 5 jegyző nevét ismerjük

Borsos MIhály 1780~1806
Bálint György 1806-1807 (hogy mikor jött és mikor ment, erről nincsenek adatok)
nemes Pillich Antal 1811-1835 (+1835) az ő megválasztásának évéről sincsenek adatok 1811-ben már Algyőn van, ez az anyakönyvekből tudható, akkor nősül
nemes Zsemberi Pál 1836-1846
Sperlág Márton 1845-1873