Régi algyői családok 8.24-27. ház

24. ház Teodor (Tódor) Jánosné Bozóki alias Görbe Erzsébet. 1740 körül született a szegvári Bozóki alias Görbe család tagjaként, a Görbe megkülönböztető nevet valószínűleg apai nagyanyjától örökölte. Erzsébet 1760-ban ment férjhez, 10 gyermeket szült 20 év alatt. Sikeres szülők voltak 5 vagy 6 gyermek is megérte a felnőttkort. 5 parcellán búzát, árpát, dohányt, káposztát termeltek.

25. ház Balog György 1723-1793. Felesége Lele Anna. 1753-ban esküdtek Algyőn. 4 telekrészen búzát, árpát, káposztát, szőlőt termel. Két házasságából 6 gyermek született, közülük kettő házasságáról tudunk. Házzal, földdel rendelkező zsellér.

26. ház Kis Albert (1745 Makó) Kis János és Tóth Judit fia. Szüleivel együtt költözik Makóról Algyőre. 1768-ben veszi feleségül Tari Erzsébetet. Kertjével együtt 10 földrészt művel: dohány, széna, szőlő, káposzta, búza, árpa. 4 gabonaföldje van, így valószínű, hogy volt elegendő igásállata, ugyanis az algyői vízjárta földek szántásához sokszor nem volt elég a 4 ökör. Módos jobbágy és sikeres szülő, nyolc gyerekéből 3 házasodott.

27. ház Kis Jánosné Tari Klára (1734 Tápiósüly-1794 Algyő) 1757-ben házasodtak Algyőn. Kis János talán makói, Tari Klára szüleivel (Tari György és Győri Ilona) és testvéreivel Tápiósülyről (ma Sülysáp) érkezett. Hat parcellán gazdálkodnak. Tari Klárának ez a második házassága, hat gyermekéből kettő érte meg a felnőttkort.

Makóról, Szegvárról, Tápiósülyről, Mindszentről jöttek "... hát itt mindönki gyüttmönt? Az 1740-50-es években mindönki." Így vallanak erről a gyeviek 1772-ben az úrbéri szerződés megkötése előtt: "Ezen Gyevi helységben mint egy 26 esztendővel kálvinisták laktak... mi aztán, hogy ezen helységet megszállottuk, az földesurasággal kontraktusra (szerződésre) léptünk s mindnyájan attól fogvást valakik itt lakunk s laktunk mindetig (mindig) kontraktus szerént tettük kötelességünket. ... Hold számra itt nincsenek fel osztva a földek. Mert minekutána a kálvinisták innen elmentek volna lakni és mi hellyekbe ide jöttünk telepedni, amely kálvinistának házába belészállottunk, annak birtoka alatt lévélt (lévő) szántó földét a ház után elfoglaltuk, és mi azt soha meg nem mértük..."

Ha a vezetéknevekben előforduló földrajzi neveket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a Dunántúl északi része kivételével mindenhonnan érkeztek lakosok.

Alföld: Tápai, Majsai, Makai, Szenti/Szentei (Mindszenti), Szeri, Kecskeméti, Csányi, Lele, Szőregi

Tápióság: Süli (Sülyi), Kerepesi, Bugyi, Kátai, Czeglédi

Nógrád: Tari, Szécsényi, Ludányi, Gyarmati

Heves: Siroki, Gyöngyösi, Debrődi

Hajdúság: Szoboszlai, Ladányi, Debreceni

Kárpátalja: Ungi, Viski

Erdély: Erdélyi, Lippai, Szilágyi

Felvidék: Szepesi, Szikszai, Lipták, Lévai, Liptai

Bácska: Zombori, Martonosi (Marton), Lendvai

Dunántúl: Pécsi, Somogyi, Baranyi, Körmöndi

Vannak persze olyan nevek, melyeket nem lehet egyértelműen besorolni: Pataki, Bozóki, Eperjesi. Például ez utóbbinak névadója lehet a felvidéki Eperjes, de lehet a Sövényháza határában Eperjeshátnak nevezett puszta is.