Régi algyői családok 6. 18-20.ház
18. ház Domonkos István - 1786-ban csak egy Domonkos családfő van a faluban, és több Domonkos nevű menyecske (Katalin, Erzsébet, Ilona, Veronika) valószínűleg tápéiak. Felesége Hajnal Katalin. Hat gyermekük születik. Hat parcellán búzát, káposztát és szőlőt termelnek. A későbbiekben a farki Domonkos ág a Bűrős nevet viselte.
19. ház Ménesi József, eredetileg mindszenti, ott is nősül 1749-ben. Felesége Bugyi Ilona. 5 gyermekük Mindszenten, az utolsó három Algyőn születik 1770-1775 között. 2 vagy 3 gyermek éri meg a felnőttkort. Algyőn ez a Ménesi család nem lesz "nagy" család. A környéken gyakori név, úgyhogy a család másik ágai máshol - Mindszenten, Tápén, Sövényházán - sikeresebbek voltak. Búzát, káposztát, szőlőt termelnek.
20. ház nemes Csiba Péter - Mindszentről költözött Algyőre 1757-ben. Felesége Borongai Klára, két gyermekükről tudunk. Nemességére az anyakönyvben a P. D. rövidítés utal perillustris dominus = tekintetes úr = a kisnemesek megszólítása.
AZ 1600-as évektől tömegessé vált az armálisokkal (címeres levelekkel) való nemesítés. Az ilyen nemességhez földadomány nem tartozott. Ha a nemesi címre vágyó jobbágy volt, akkor először a földesurával kellett megegyeznie, aki megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében felszabadíthatta jobbágyát, sőt közben járhatott, hogy nemeslevelet kapjon. Ha az armalista nemes más módon nem jutott birtokhoz, akkor a jobbágyokhoz hasonlóan földesúri telken gazdálkodott és fizette a földesúrnak az adót. Egy ilyen (kis)nemesi cím arra volt jó, hogy tulajdonosa az országos adók alól mentesüljön, valamint, hogy szabadon megválaszthassa a vallását. Ezek az előnyök sokakat kísértésbe vittek, így a nemeslevél eladás vagy hamisítás jövedelmező üzletág lett: mivel a korban még nem állandósultak a családnevek, és kevés írásos dokumentum állt rendelkezésre, így a csalást nehéz volt kideríteni. A csalók kiszűrése, és így az adózók számának növelése céljából rendelte el 1723-ban III. Károly az általános nemesi vizsgálatot, amit 1732/1733-ban és 1754/1755-ben megismételtek, de a vármegyék ellenérdekeltség miatt nem szolgáltak pontos adatokkal.
Végül II. József érte el, hogy országunkban az első teljes körű népszámlálás megtörténjen 1784/85 között. Ez két nagy újdonsággal járt: egyrészt bevezették a házszámozást is: minden ház homlokzatára felfestették a számot, s hátul, a ház fedett részében is valahol fel kellett tüntetni azt. A császár szerint a házszámozásban nem volt kivetnivaló, hiszen az uralkodói kastély, a Burg is meg volt számozva. A Komárom megyei nemesség azzal a kérelemmel fordult az uralkodóhoz, hogy ha már nemesi lakokat a köznép házaival így egy kalap alá veszik, legalább fekete helyett zöld festéket használjanak esetükben. -- Nem kapták meg az engedélyt ;) Másrészt kiderült, hogy a császári statisztikusok szerint 4 millióra becsült magyar lakosok száma 9 millió!
Az első népszámlálásban Algyőről és a hozzá tartozó pusztákról ezek az adatok szerepelnek:
443 ház, 470 család, 2345 lakos.
nőtlen férfiak: 469,
nős férfiak: 696,
az összes férfi: 1 165
ebből gyermek 432, fiatal 108
az összes nő: 1 180).
A férfiak közül:
pap: 1,
nemes: 4,
tisztviselő: 2,
polgár: 5,
paraszt: 80,
polgár és paraszt: örököse 72,
zsellér: 396,
egyéb: 64,
szabadságolt katona: 1,
sarjadék 1-12 éves: 432, sarjadék 12-17: 108
De térjünk vissza nemes Csiba Péterhez: 1754/55-ös nemesi felülvizsgálatkor Komárom és Sopron megyében is összeírtak nemes Csiba Pétert. Nem tudjuk, hogy bármelyik azonos-e az algyőivel. Ebben a korban a belső migráció az Alföld felé irányult, tehát kizárni nem lehet. Csiba Péter az uradalom egykori intézője, nemes ember. Elmaradt bérei fejében kapta meg ezt a területet, amit Szeged város tanulmányi alapjának adott bérbe (vagy el). A Serkédi/Homoki puszták egy részének még a múlt században is Csibafölde később Csibafa a neve.
Csiba Péter neve legkorábban egy 1735-ös periratban fordul elő, melyben azt próbálják eldönteni, hogy a pusztaszeri legelők Kecskeméthez vagy az algyői uradalomhoz tartoznak-e. Ez a per még 1803-ban is folyt, Pallavicini özvegye, Zichy Eleonóra tesz pontot a végére.
