Régi algyői családok 34. 270-281, 310, 450, 452. ház

Az előző két szakasszal ellentétben, a következő szakaszokon jobbára a kertészetekben megtelepült családokkal fogunk találkozni, akiknek már ebben az időben is második-harmadik generációja lakik kinn Serkéden vagy Homokon. Jogosan kérdezhetitek: ha kiköltöztek és megtelepültek, akkor miért van jóval kevesebb anyakönyvi adat a kertészeti, tanyai lakosokról. Ennek több oka is lehet.

1. Szeged közelsége: sok család nem költözik teljesen ki, hol Szegeden kerülnek bejegyzésre az életesemények, hol Algyőn.

2. Kistelek település létrejötte: Kistelekpuszta 1730 óta Szeged város tulajdona volt, ahol a postakocsi állomása mellett 7-8 ház állt. Ám 1775-76-ban központi utasításra 100 jobbágytelket mértek ki és telepítettek be. Többen elvándoroltak a jobb lehetőség reményében. Kistelek önálló plébánia lett, tehát új anyakönyvi körzet jött létre, és így bizonyos területek, amelyek eddig Algyő filiái voltak, átkerültek a kisteleki plébánoshoz. Vagy csak a kisteleki plébánia közelebb esett a tanyához.

3. Sövényháza (a mai Ópusztaszer) a kertészetek népének felszaporodásával önálló anyakönyvi körzetté lépett elő 1789-ben. Így Hantháza, Ányás, Dóc átkerülnek ebbe a körzetbe. De a közeli Homoki kertészek is részben itt anyakönyveztetik a gyermekeiket.

És bárcsak így lenne! Hogy 1789-től itt találjuk meg a családokat. De nem :( Hol ide, hol oda mennek. A képen kiemelt sorban, a gyermek születését az ópusztaszeri (régen Sövényháza) anyakönyvbe, halálát az algyői anyakönyvbe jegyezték be.

4. A bérleti szerződés lejártával a családok elköltöznek.

5. Egy-két adatból nem lehet beazonosítani a gyakori vezetéknevű családokat, a pontos elhatároláshoz a környék összes anyakönyvi adatát ismerni kellene.

"Ezen szakasz foglal baromjárást és dohányföldeket. Ezen szakasz napkeletrül az XVI. és VIII. szakaszokkal, délrül a XIII. és XIV. szakaszokkal napnyugotról Szeged várossa határjával, éczakárul Külső Dócz nevezetű pusztával, XVII. szakasszal ütközik meg."

Emlékszünk, a járás az a csorda útvonalát és magát a legelőt is jelenti. A serkédi járáson belül van három legelő: maga a serkédi, a szabad járás nevű, és a serkédi település baromjárása.

Van két vizes-mocsaras vízállás: a Kapcaszék és a Nádas tó, ez utóbbi a mai napig őrzi a nevét.

3 kertész művel itt földet:

312. ház Czeglédi alias Varga Ignác és Kocsis Erzsébet A Ceglédi alias Varga család MIndszentről költözött Serkédre a 1770-es években. Ignác már a második generáció, aki itt alapít családot.

450. ház Kerepesi István és Lele Judit 1769-től laknak kinn, a feleség mindszenti. Serkéden, Homokon, Hottaföldén, Romafűn dolgoznak. 10 gyermekük születik.

452. ház Virág Ádám és Madarász Borbála 1780-tól vannak anyakönyvi feljegyzések róluk, 3 gyermekükről tudunk.

A házak számozásából azt következtetem, hogy a házszámozás megtörténte után költöztek jelenlegi lakóhelyükre.

Serkédi Homok, később csak Homok vagy Homoki major korrekt kis falu már ebben az időben is: 44 kertészház áll rajta, van temetője, mészárszéke, kocsmája és malomháza két búzaőrlő szárazmalommal. A kocsma és a mészárszék az uradalomé. Az ányási, hantházi, szokonyi serkédi dohánykertészetek felszámolása után is megmarad "önálló" uradalmi majornak.

270. ház Simon Mihály és Király Rozál. 1772 óta laknak itt, hét gyermekük született. 3 telken gazdálkodnak.

271. ház Gyarmati József és Török Ágnes 1770 óta laknak Homokon 7 gyermekük született ide.

272. ház Bubos Pál felesége Tóth és/vagy Kása Katalin. Szegedi család.

273. ház Fekete Mihály 2 telekrészt művel. felesége Kis alias Juhász Erzsébet. Egy nagy családot alapoznak meg Homokon. 8 gyermekük születik.

274. ház Molnár Pál. 3 telket művel. Felesége Fekete Rozál. Esetleg sógorok a szomszéddal? 2 gyermekükről tudunk. Szegeden, Dorozsmán, Kisteleken is van ugyanilyen nevű páros, nehéz a beazonosítás.

275. ház Gál IMre és Szabadkai alias Horvát Katalin. 1770-es években jelennek meg Serkéden, öt gyermekük születik itt.

276. ház Takó Antal és Nyári Erzsébet 1782-ben házasodnak, öt gyermekük születik. 2 telken gazdálkodnak. Takó Antal Pusztaszerről költözött Homokra.

277. ház Lakatos Péter. 3 telken gazdálkodik. felesége Molnár Katalin. Sasülésről jöttek Homokra.

278. ház Dohar István. Valószínűleg szegedi család, de már 1760 óta jelen vannak az anyakönyvekben. Felesége Kovács Ilona. Hat gyermeküket ismerjük. 3 telken gazdálkodnak.

279. Mészáros Mihály beazonosíthatatlan

280. ház Rózsa Ferenc és Rózsa Ferencné. 2 telken dolgoznak anya és fia. Az anya Dohár Ágnes 1765-ben ment férjhez és 8 gyermeket szült. Legidősebb gyermeke ifjabb Rózsa Ferenc. Idősebb Rózsa Ferenc 1782-ben hunyt el.

281. ház Csíkos Márton és Dohár Katalin 1786-ban friss házasok. két gyermekük születik majd Homokon. 2 telket művelnek.