Régi algyői családok 32. 229-231. ház

XIII. szakasz Svajcer járás: Ezen szakasz foglal baromjárást, dohányföldeket és kaszálókat. Ezen szakasz napkeletrül az Csongrádra menendő országúttal, délrül és napnyugotrul Szeged várossa határjával éczakárul a XIV. Csiba föld és a XV. Serkédi Járás nevezetű szakaszokkal ütközik meg.

Megfigyelhető itt és a következő szakasznál is, hogy mivel közel esik Szegedhez, így a bérlők jórészt szegediek, akik nem költöznek ki, és ezért kevés anyakönyvi adat áll rendelkezésre, nem tudunk pletykálkodni.

A terület neve a svajcerjárás a német schweiczer - svájci - szóból ered. Általában azt feltételezik, hogy aterület a Pallaviciniek svájci teheneiről kapta a nevét, csak ez nem valószínű, hiszen a Pallaviciniek előtt 20 évvel is ez volt a föld neve. A svájci marhafajta a Szimmentáli a Simme-folyó vőlgyében honos fajta, ekkor kezdi meg terjedését Európa szerte. Kettős hasznosítású: jól tejelő és gyorsan hízó fajta. Hazánkba valószínűleg a 18. század elején érkezhetett a betelepülő német (bajor) telepesekkel:

Még 1942-ben is igen kedvezően vélekednek felőle: "A szimmentáli szarvasmarha: A világ legszebb formájú szarvasmarhája s egyaránt alkalmas tej- és hústermelésre, sőt igázásra is, bár ezen a téren a magyar marhával nem ér fel. Svájcból került hazánkba. Gyors fejlődésű, nagytestű, sok tejet adó marha. Testformái arányosak, háta hosszú, egyenes. Szőre szép pirosbarna vagy halvány zsemlyeszínű, fehérrel tarkázva. Bőre rózsaszínű. A feje, végtagjai, farokbojtja fehér. A szutyak rózsaszín, szarvhegyek, körmök viaszsárgák. Ha nem ilyenek, úgy idegen vér van bennük." A magyar piros tarka fajta a magyar marha és a szimmentáli kereszteződéséből állott elő.

Svajcerjáráson van az uradalomnak egy saját kezelésű földje és kaszálója.

Későbbi iratok szerint a környékbeli csárdáknak nevük is volt: az egyik hantházi csárdának Nagycsárda, a másiknak Majorhelyi csárda volt a neve, a Hottaföldinek Fehér Farkas, a Romafőinek Roma csárda, az Algyő és Serkéd között fekvőnek Vörös csárda.
Maga a Romafű vagy Romafő elnevezés eredete ismeretlen, hol főnek, hol fűnek írják, nem lehet tudni, hogy az uradalmi kaszálóra (fű), vagy a romafői tóból kivezető patakra utal.
A csárdaszerződés:
-2 évre kötik
-csak az uradalmi pintér által kijelölt és kimért alkoholtneműt lehetett benne árulni
-a kimért italok után havonta tartozik fizetni az uradalmi tisztnek
-csappénz jár a bérlőnek
-átadó könyvet köteles vezetni az átvett italokról
-ha az elszámolás nem egyezik, akkor az eltérés dupláját köteles befizetni az uradalom kasszájába
-"kötelességében áll továbbá a kortmárosnak minden italokat, melyek néki kiméretésül általadódni fognak, bármely uradalmi pinczéből maga költségin csárdájába elszállítani, minden megromlástul óvni, és azon tulajdonságában, miként általvette a tekintetes uradalom által kitűzendő áron a beszálló vendégeinek egész szorgalommal elmérni."
- csapbéren kívül kap 15 hold földet, melyet kedve szerint használhat
-évente 100 forint bérleti díjat köteles fizetni 2 tételben.
-köteles az átvett épületeket, eszközöket, tisztán és jó karban megőrizni, ha hiányt találnak, azt saját pénzéből visszamenőleg is meg kell térítenie
-köteles évente 25 szál akácfát ültetni
-a szerződés lejárta előtt 3 hónappal köteles szólni, ha hosszabbítani szeretné a szerződést, az uradalom a szerződés lejárta előtt egy hónappal köteles neki választ adni.

229. ház Árokszállási Antal. Szegedi család a feleség Csanádi Ilona. 1789-ben születik lányuk Szegeden. Azonos vezetéknévvel: Árokszállási János Szaporhegyen gazdálkodott.

230. ház Czobor Mátyás. Szegedi család, felesége Prágai Katalin. Sógorságban van a szomszéd házzal.

231. ház Prágai Antal. Szegedi család, a feleség Kovács Erzsébet. Hét germekük Szegeden született, 1802-ben, az utolsó gyermek születésekor viszont Algyőn laknak.