Régi algyői családok 3. 8-12 ház

8. ház helység majorja - a településnek vannak közös művelésű, vagy bérbe adható földjei, ehhez tartozhat valószínűleg a major is.

9. ház Zombori Szabó Miklós 1752-1800. A Zombori az egyik leggyakoribb algyői vezetéknév: 1744-1912 között 580-an viselték. Miklós Algyőn született apja Zombori István, felesége Lakatos Teréz, testvére Mihály a 88-as házban lakik. Négy gyermeke született. Rajta kívül még 5 Zombori illetve Zombori Szabó család van a faluban, még nem tudjuk, hogy rokoni kapcsolatban álltak-e.

Miért nem lehet biztosan tudni? A rendszeres egyházi anyakönyvezés sok településen csak 1750 és 1780 között indul el, tehát a korábban születettek nincsenek feljegyezve. Szerencsések azok a települések, ahonnan a törököt hamar kiverték, vagy a török megszállás ellenére is meg tudtak maradni jelentős településnek például Sopron, Eger, Mezőkövesd, Debrecen ott már 1690-es évektől vezetik az anyakönyveket.

10. ház Bakos Mátyás (1738 körül -?) Valószínűleg Bakos Mihály és Szoboszlai Margit fia. A Bakosok 1750-ben jelennek meg Algyőn, hogy honnan pontosan nem tudjuk, 1736-ban felbukkannak Makón, de onnan tovább vándoroltak. Az 1770-es úrbéri összeírásban még csak 2 Bakos családfő Bakos Mihály és Bakos János szerepel, 1786-ra már 5 önálló Bakos családról tudunk. 1744-1912 között 450 fő viseli a Bakos nevet.Bakos Mátyás 1757-ben veszi el Német Ágnest, 12 gyermekük születik, öt éri meg a házasulandó kort. Ágnes meghal 1789-ben, három neveletlen gyermek maradt a háznál, Mátyás megkérte hát az özvegy szomszédasszony, Dégi Jánosné kezét, akitől született egy kisfia, de az anya nem sokkal élte túl a szülést. Így Mátyás harmadszorra is megnősült.

A korban nem tartottak gyászévet, a sok apró gyerekkel egyedül maradt szülőnek elemi érdeke volt minél előbb keresőképes férjet, vagy jó háziasszonyt keresni. Nem ritka, hogy a házastárs halála utáni hónapban már újra házasodnak, az sem kirívó eset, hogy háromszor-négyszer házasodnak, és az sem, hogy idős korban (60 év felett) kötnek házasságot.11. ház Dégi Jánosné A Dégi család Makóról érkezett Algyőre. A családfő Dégi MIhály volt, valószínűleg az ő fia János és a 91. sz. alatt lakó Dégi Ferenc. Dégi János 1765-ben házasodott. a felmérés idején már nem él. Feleségéről annyit állíthatunk, hogy Ilonának hívták. Az anyakönyvekben Tóth, Nagy és Bundás Ilonaként van bejegyezve. Bakos Mátyáshoz Bundás Ilonaként megy hozzá.

12. Plébániaház Algyőn 1751-ben kezdik el vezetni a katolikus egyház keresztelési, házassági és halotti anyakönyveit. Ekkor Algyő még Tápé leányegyháza volt, a tápéi plébánosok és a szegedi ferences (minorita) szerzetesek látják el a hívek lelki gondozását, ami az áradások miatt nem volt veszélytelen feladat: Komáromy János tápéi plébánost 1751 tavaszán, midőn Algyőre akart átjönni elragadták a kiáradt Tisza hullámai.1761-ben a váci püspökség önálló plébániát szervez Algyőre. Bizony, itt Szeged határában Algyő és Tápé a váci egyházmegyéhez tartozott 1990-es évekig. A tápéi anyakönyvekben 1744-től találkozhatunk algyőiekkel, mert szerencsénkre Adamik György, aki 1740-től volt tápéi plébános nem volt rest, és beírta a nevek mellé a származási helyet is. Innen tudhatjuk, hogy Algyő katolikusokkal való betelepítése 1744-ben már elkezdődött.