Régi algyői családok 29. 216-228. ház

Az előző bejegyzésnél láttuk, hogy a szerződéseket 10 évre kötötték és a birtokos érdekeitől függően újították meg. 1848 után a Pallavicinieknek nem állt érdekükben bizonyos dohánykertészetek fenntartása, így felszámolták az ányási és hantházi, valamint néhány Algyő környéki kisebb kertésztelepet. Ez az anyakönyvekből is jól látszik, ugyanis az 1850-es évek közepére eltűnnek az addigi telepnevek, csak Homok marad meg, de az a terület is uradalmi majorságként.. Az idézett 1845-ös szerződés már múlt időben beszél a szokonyi és serkédi kertészetekről, azok földjeit egyben ki lehetett bérelni.

MI volt az oka a dohánykertészetek felszámolásának?

Egyrészt az uradalomnak könnyebb volt egy tagban bérbe adni a földjeit, mint 50-90 kertésszel szerződni. A magyarországi kapitalizmus szárba szökkenésével a haszonbéres kisbérlők helyett - akik nem mindig tudtak pontosan időre fizetni - egyre inkább a nagyvállalkozóknak adták bérbe a földeket, akik ezt egy tagban kapták meg. Így velük már nem kellett úgy alkudozni, mint a kertészekkel, hogy még ezt a kis vizes kaszálót béreljétek ki, mert különben ugrik a jó zsíros fekete föld is. Egyben volt a szikes, a vizes meg a használható, akinek kellett, kibérelte.
Másrészt magának az uradalomnak is a jövedelmező majorsági gazdálkodáshoz egy tagban lévő földekre volt szüksége.
Harmadrészt Bécs 1851-ben bevezette a dohányértékesítés állami monopóliumát. Ez ugye szabott és nyomott árat jelent a korábbiakhoz képest.

A kertészetek felszámolását az őrgróf algyői intézőjére, Palásthy (Palásti, Palásty) Józsefre bízta, aki nem volt népszerű a jobbágyok-kertészek körében. Úgy mondják, gőgös-gúnyos megjegyzéseivel szerette sértegetni, megalázni őket, de ezt a feladatot különösen keményen hajtotta végre: 1851-ben utasította a haszonbérlő kertészeket a telepek elhagyására. Akik ellenszegültek, azokra kihívta a szegedi katonaságot és lebontatta a házat a fejük fölül (nem képletesen, hanem valóságosan leszedték a háztetőt és így lakoltatták ki őket).

"Palásti József uradalmi igazgató 1851. november 28-án rablók által agyon lövetett" írja az anyakönyv.

Palásthy Józsefről (Bécs? 1787? - Algyő, 1851. november 28.) a szájhagyomány úgy tartja, hogy eredeti neve gróf Plankenhorn József és az 1848-ban elkövetett bűne miatt kellett álnéven bujkálnia. (Emlékszünk az Kőszívű ember fiaiban az áruló szépasszonyok nevére? Plankenhorst -- véletlen volna?)
Ezzel szemben az anyakönyvi adatokból az látszik, hogy már 1818-tól Algyőn tartózkodott, mint a Pallavicini birtok uradalmi felügyelője/igazgatója. Első feleségétől, Tümler Franciskától 16, második feleségétől, Pogány Máriától 2 gyermeke született. Első gyermekét Pesten keresztelték, a harmadikat már Algyőn.
Az "Algyő és népe" című könyv szerint lakása a Géza utca elején volt, a tiszttartói "iroda" pedig a jelenlegi könyvtár helyén. A gyilkosságot valószínűleg az irodában követték el.

Hogy mi történt pontosan, és ki vagy kik követték el a gyilkosságot, nem lehet tudni.

Három fő motívumot emelek ki a szájhagyományból és a visszaemlékezésekből:

1. A kertészek bosszúja: a télvíz idején hajlékuktól megfosztott családos kertészek a Nagyasszony rétjén összegyűltek és bosszút esküdtek. Palásthy-gyilkosság nyomozásakor több tucat volt kertészt tartóztattak le.

2. Rablás: Szabó Mihály az elkövető, akit Palásti felismert, és aki 5 évvel a gyilkosság után állítólag beismerte a tettét.

3. A kettő kombinációja, Rózsa Sándorral: a kertészek megkeresték Rózsa Sándort, hogy segítsen nekik bosszút állni és így mindenki jól jár.

A megvakított, illetve megölt feleséget és gyermekeket az írói vagy a népi fantázia költötte hozzá a történethez.

Bővebben itt olvashattok néhány cikket a témában:

A kertésztelepek felszámolása a jószágigazgató halála után is folytatódott. Az elűzött dohánykertészek egy csoportja a Bánságba vándorolt, mások a közeli Kömpöc pusztán, ismét mások az uradalom majorjaiban és a szomszéd községekben (Algyőn, Mindszenten) kerestek életlehetőséget. Az egykori sövényházi kertészetből leginkább Algyőre telepütek be.

216. ház Bogdán János és felesége Török Katalin. valószínűleg a Sövényháza 197-ben lakó Bogdán János fia. 1779-1801 között 10 gyermekük született. 36 ezer tő dohányt művelnek.

217. ház Setét alias Kovács István és felesége Tóth alias Bogár Katalin. Első öt gyermekük Algyőn, illetve Serkéden született, 1775-ben költöznek Sövényházára. 44 ezer tő dohányt művelnek.

218. Német alias Varga József és Lévai Katalin Szaporhegyről költöznek át Sövényházára, 9 év alatt 6 gyermekük született. Felesége halála után Német József újranősült: 2. felesége a Berki Bajusz Pál özvegye Balog alias Hegedűs Rozál. 51 ezer tő dohányt művelnek.

219. ház Csorba István nincs adat 41 ezer tő dohányt művel

220. ház Pösi János és Lippai Anna 1777-1796 között 7 gyermeket nevelnek és 43 ezer tő dohányt művelnek. Egy gyermekük sem maradt életben, így Pösi (Pesi)i név is eltűnt.

221. ház Bogdán József és felesége Nagy alias Nagylábó Rozália 1777-1797 között van anyakönyvi adat róluk: 8 gyermekük született. 32 ezer tő dohányt művelnek.

222. ház Szabó Gergely anyakönyvi bejegyzések alapján csak 5 évet töltöttek kertészségben. 3 gyermekük született itt, 38 ezer tő dohányt műveltek.

223. ház Setét Jakab ás Pösi (Pesi Judit) 1777-ben házasodnak Algyőn, négy gyermekük van bejegyezve az algyői anyakönyvbe. Ez a család nem költözött tovább, a gyermekeik is a sövényházi kertészségben és Szaporhegyen éltek. 39 ezer tő dohányt művelnek.

224. ház Tóth alias Bogár József és Lévai Rozál egy újabb Szegedről kiköltözött család. Sövényházi kertészségben 1777 és 1800 között 10 gyermekük született, ötöt sikeresen felneveltek.44 ezer tő dohányt műveltek.

225. ház Kis alias Tószegi Antal és Anna Csókási. Szegedről költöztek ki 1781-ben. Az első 3 gyermekük Szegeden született, kilenc pedig a kertészségben. 43 ezer tő dohányt művelnek.

226. ház Vastag István. Szegedi család. 43 ezer tő dohányt művel.

227. ház Kovács alias Csorba István és Kis vagy Kispál Rozál 1781-től élnek a kertésztelepen. 10 gyermekük születik. 37 ezer tő dohányt művelnek.

228. ház Csúri György és Barna Ilona. Első gyermekük még Szegeden született 1768-ban, ezt követően költöztek ki a sövényházi kertészetbe. 9 ezer tő dohányt művelnek.