Régi algyői családok 26. 302-310. ház

VII. szakasz Alsó posványok:

"Ezen szakasz foglal magában posványos réteket,nád, gyükény és kákatermő ingoványosokat, némely szántó és kaszáló földeket, Tisza folyó vizét és abban lévő Bodrog nevezetű füzes szigetet. Ezen szakasz napkeletrül Vásárhely mezővárosához tartozandó Réti Kopáncs és Batida, nem különben Makó várasához tartozandó Lelle pusztákkal, délrül tápai helység határjával és Farki szőlő VI. szakasszal, napnyugotrul Farki föld nevezetű V. szakasszal és a Tisza folyó vizivel egizlen Ludvárig, éczakárul Kopáncsi pusztával határoztatik meg."

Alsó posványokon belül megkülönböztetik Szomolyát (az uraság nád, gyékény és káka termő rétje) és Kovászdot, ahol 3 dohánykertész ház áll az uraság dohánytermesztő kertészeinek. A házak számozása a Berekét folytatja.

Kovászd/Kovárd (a történetírók Kovárd néven emlegetik, a 18. századi anyakönyvekben Kovászdnak nevezik) - valaha önálló település volt a Tisza jobb partján a nagyfai kanyarulatnál. 1561-ben 85 jobbágyportát adóztattak itt: kb 500-800 fős település volt

134. ház Biacsi Pál valószínűleg 2. házasságakor költözött Tápéról Kovászdra, vagy akkortól kezdik Algyőn anyakönyvezni. Felesége Kovács Ilona. 3 gyermekük van az algyői anyakönyvekben.

135. ház Varga András - a Szaniszló Vargák családjába tartozik, a Berekben született 1766-ban. 1786-ban veszi feleségül Algyőn Lipták Ilonát és költöznek Kovászdra. Ott 5 gyermekük születik. 1785 után a család eltűnik az algyői anyakönyvekből, valószínűleg elköltöztek.

137. ház a "Fark teleken" lakó kertészé, Labancz alias Juhász Andrásé: 1780-ban nősül Kovászdon, Biacsi Rozáliát veszi el, 1796-ig 5 gyermekük születik, utána eltűnnek az algyői anyakönyvekből.

VIII. szakasz Fölső posványok: "Ezen szakasz áll nád, gyükény és kákatermő ingoványos rétekbül, némely szigetekben lévő szántóföldek és kaszálókbúl, és Sövényházi nevezetű uraság fűzes szigetjébül. Ezen szakasz napkeletrül elsőben a Tisza vizivel, másodszor az II. Berki föld és III. Kunföldhát nevezetű szakaszokkal, délrül Szeged várossa határjával, nap nyugotra Sövényház és Serkédi szántó földekkel éczakárul Dócz nevezetű pusztával ütközik meg."

Ez egy bonyolult rész: sok alegységből áll:

1, gyevi rét: Nád gyékény és káka termő posványos rét, melyet az uraság és a község használ.

2, Baktó és Morászta nevezetű nád, gyékény és káka termő rét, melyet az uraság tisztjei, cselédjei és a község használ

3 Baktó és Tamáshátja - bérbe adott kaszálók

4, Sövényházi rét - az uradalom használja

5, Kínos nevezetű kaszáló (képzelhetjük, milyen volt ott kaszálni)

6, Vadkertben lévő kaszáló (ezek szerint volt itt is vadaskert, eddig nem találtam más utalást a birtokon lévő vadkertre)

7, Sövényházi füzes sziget: az uraság használja

8, Serkédi rét: a serkédi és Szokony szigetbéli kertészeknek erővel bérbe adták

9, szokonyi sziget

10 serkédi sziget

Csak ebben a két utóbbiban vannak házak, a többi posvány és vizes rét. A szigetet mint egy kis kiemelkedést kell elképzeljük az áradáskor szinte összefüggő tóvá átalakuló vidéken.

Serkédi szigetbeli kertészek

302. ház Tóth János beazonosíthatatlan

303. ház Bárdos József és Gedó Ilona 6 gyerek

304. ház Vér Pál az algyői anyakönyvekben nincs nyoma, talán csak annyi, hogy van Serkéden egy Vér alias Vérpál Ferenc.

Szokonyi szigetbeli kertészek

305. ház Kocsis János 55 ezer tő dohányt ésöt kis szántót művel. 3 alkalmas jelölt is volna, de minimálisak az anyakönyvi adatok.

306. ház Kocsis Pál 25 ezer tő dohányt és 4 szántót művel.

307. ház Tóth János 2 szántót és 3gy 25 ezer tős dohány földet művel, felesége Szabó Teréz.

308. ház Tapasztó István ez is meg a 310 is !

309. ház Gedó Pál 2 szántót és egy 25 ezer tős dohány földet művel

310. ház Tapasztó István felesége Sinkó alias Nagy Anna. Valószínűleg Szegedről költöztek ki: 4 gyermekük Szegeden, három Szokonyban született. 9 telken gazdálkodnak, 90 ezer tő dohányt és kb. 6 holdnyi 3 nyomásos szántót művelnek.

Az eddig megszokotthoz képest itt jóval kevesebb adatot tudok megadni egy-egy családról. Ennek az az oka, hogy a kertésztelepek lakóival 1-3 éves bérleti szerződést köt az uradalom, és a szerződés lejárta után, ha nem vált be a család vagy a földesúr számítása, nem kötnek új szerződést és a család máshová szerződik, az uradalom más családokkkal szerződik. Így a kertészcsaládok életeseményei - születések, házasság, halálozások - más-más település anyakönyveiben vannak bejegyezve. A kertésztelepeken általában igen nagy a fluktuáció, jönnek-mennek a családok, azonban a Dél-Alföldön több helyen is előfordul, hogy egy-egy kertésztelep megerősödik és önálló településsé növi ki magát, saját bírót és elöljárókat választanak - jóllehet az uradalmak és a korabeli jog nem tekinti ezeket településnek, a település jogcímet sokszor nem is sikerül megszerezniük.
Ilyen megerősödött kertésztelep a jövő héten sorra kerülő Sövényháza és Éperjesháti kertészségben kialakuló település.