Régi algyői családok 24.
Berek: szőlők és epreskert:
Berekben 1786-ban 136 szőlőtelek található ezeket 104 családfő műveli. Ebből az algyőiek száma: 89 családfő, a többiekről lejjebb írok részletesen.
Az összeírásból az is látszik, hogy sok család szőlője még friss telepítésű, és az is, hogy a szőlőföldek "lapos, vízjárta, nem alkalmatos" volta nem térítette el őket a szőlőtermesztéstől.
Egy újabb adalékkal szeretném megvilágítani a 200 évvel ezelőtti algyői kocsmakultúrát: A A bor felvásárlási árára csak 1814-ből találtam adatot, ez egyben a korcsmáltatás hasznára is jó adat:
Algyőn 1814-ben a helység kocsmájához vásárolnak 25,5 akó (közel 13 hektoliter) bort helyi lakosoktól, és és kb 2,5 akót Kecskemétről és meg nem nevezett helyekről. A helyiektől a bor akóját 12-18 forintért. Az eladók: Gugolyák alias Kátai István (övé a legdrágább és valószínűleg a legjobb bor), Törköly János, Bakos Mátyás, Györfi János, Borsos János, Domonkos Ferenc, ifj. Táborosi János, idősebb Lele József, Kis László, Kecskeméti Hámán János.
A bor vásárlására a község kiad 380 forintot, de a kimérés után 131 forint nyeresége volt rajta. Ebből a nyereségből még ki kellett fizetni a kocsmáros bérét (5 ft) fel kellett újítani a kocsma kemencéjét (4 ft 60 krajcár) és vásárolni egy új bádogtölcsért (6 ft!!!!). Így összesen a korcsmáltatás tiszta haszna: 110 forint 30 krajcár. (Algyő teljes lakosságtól beszedett adó ugyanekkor 500 forint).
A berki szőlőben nem algyői lakosok is tulajdonosok, lássuk:
125. házszámmal áll az uradalmi vincellérház - az uradalmi szőlőskert kb tízszerese egy átlagos jobbágy szőlősnek. A vincellérházhoz 70 ezer tő dohány termesztésére alkalmas föld is tartozik. Lakója nincs megnevezve.
Hódi Mihály (kb 1740): hatrongyosi kertész 2 teleknyi szőlőt művel. Felesége Nagy vagy Nagyjános Katalin, 13 gyermekük született, ebből 4-5 házasodott.
Pelikány alias Diószegi József (kb 1750-1818) elképzelhető, hogy ő a vincellér ház lakója is, mert első 6 gyermeke itt születik a Berekben. Felesége a tápai Biacsi Ilona (kb 1750-1820). 11 gyermekük született: ezekből a születési bejegyzésekből látható, hogy Algyőn, Berekben, Sövényházán, Hottaföldén (Külső Dóc másik neve) próbáltak szerencsét.
Gazdag Mihály szegedi kertész (kb 1739 Szeged) 1779-ben algyői özvegyasszonyt vesz feleségül: Gonda Erzsébetet.
Gugolyák György alias Kátai: Sövényházán kezdett gazdálkodni, majd Serkéden, Kínoson próbálkozott, a 1780-as évektől már az algyői Berekben találjuk, itt is hal meg 1794-ben.. Felesége Bogár alias Tóth Anna, 11 gyermekük született, 10 gyermekként meg is halt.
Varga István: talán az algyői Bús Anna férje nincs elég adat a beazonosításához, se házszám, se egyéb földek.
Zombori Pál: szőlője Zombori Szabó Gergelyé és Tamásé mellett van, így feltételezhető, hogy rokonok: ez esetben Pál is tápéi születésű, de ezt alaposabban meg kell vizsgálni
Vas Mihály: Egy Vas alias Czibula család már az 1750-es évektől itt él Algyőn, de nem lehet biztosra mondani.
Lakatos György: talán ő lesz az: (kb. 1732-1787) Algyőn házasodik, Herczeg Erzsébet férje, 11 gyermek apja. Házatlan zsellér.
ifj. Paczalos János alias Juhász, az "eredeti" Paczalos megnevezés 1810-re már kikopik, leszármazottai Juhász néven találhatók meg. Id. Paczalos János Süli Márton nagygazda Anna lányát veszi el. Az ő egyetlen felnőtt fiuk az itt szereplő János
Helység epreskertje: tanúsága annak, hogy Algyőn is volt selyemhernyó-tenyésztés az 1780-as években.
1765-ben uralkodói rendelet adta feladatul a kincstári uradalmak, a sz. kir. városok és vármegyék számára az eperfák szaporítását, s erről évenként "táblás kimutatás" benyújtását. Az első jelentéseket 1768-ból találjuk.
1772-ben a Mária Terézia A Bánát és Bácska második nagy telepítési akciójának "benépesítési főutasítása" elrendeli, hogy "minden gazda háza előtt ... legalább 20 jegenye vagy eperfát, ezen kívül - hogy a telepeseket a selyemtenyésztésre szoktassák - különösen kertjébe 12 eperfát ültetni, azok tenyésztéséről gondoskodni tartozik".
1773-ban jött létre a selyemtenyésztés legelső országosnak mondható hálózata. A Helytartótanács hat gubóbeváltó állomást létesített Buda, Pest, Szeged, Kanizsa, Győr, Zágráb székhelyekkel.