Régi algyői családok 20. 99-107. ház
"istállóban tüz találtatik, úgy hogy éppen senki közel nem találtatna".
A múlt héten beszéltünk róla, hogy büntetést kapnak azok, akik az istállóban őrizetlenül hagyják a tüzet.
De miért raknak az istállóban tüzet?
A régiségben a házban férfiak nem aludtak. A házban gazdasszony lakik a gyermekekkel, az öregekkel, és ha már házas fia van, akkor a menyével és az unokákkal. Ha a legidősebb fiút kiházasítják, a menyecske a kamrában alszik, melyet télen sem fűtenek. Ide szokott a fiatal gazda éjjel az ólból pár órára belopózni, azonban úgy, hogy a házban alvók ne vegyék észre, mert különben ebből nagy megbotránkozás lenne. A férfinép kint az ólban tartózkodik. A fiú, ha eléri a 12. életévét, kikerül a házból az ólba. Általában a férfiak csak ebédelni mennek be a házhoz. Az ól elég kényelmes tanyahely: az egyik sarokban tüzelőhely van, körülötte padkák, melyeken esténként nagy társaság üldögél tüzelgetve, szalonnát sütve, beszélgetve. A szomszédságból is járnak át egy-egy gazda óljába esténként tanyázni, sőt, a szomszéd legények gyakran ott is hálnak a jászolban, szénatartóban, a tüzelő padkáin vagy a dikón. Az ólban csak nagy jószágot, főleg lovat, tehenet tartanak. Az asszonynak nincs helye az ólban, még a tehenet is a férfi feji. Az ólat - mely belülről nincs lepadlásolva - hús füstölésre is használják. E célból füstölőrácsokat akasztanak a tüzelő fölé vagy a szelemenre, s a hús, szalonna itt lóg egész nyárig.
99. ház Törköly István (kb 1720-1797) néhol id.Törköly István. Felesége Mészáros Anna. Ha születtek gyerekeik, akkor nem Algyőn. Nem tudni, hogy csak lefelejtették az idősebb jelölést, vagy a fiával, fiatalabb rokonával Törköly Istvánnal osztoznak a földeken. Ifj Törköly István (kb 1745-1812). Felesége Lámi alias Szabó Anna. 11 gyermekükből 4 házasodik. Kertben: kaszáló, a szokásos káposzta és szőlő mellett van Szénaságon kaszáló, Farki földön szántó és kaszáló.
100. ház Süli Márton (kb. 1710-1795) nagygazda. Az 1770-es években bírói tisztet is viselt. Az Algyő és népe azt írja róla, hogy tömlöcbe vetették, mert nem tudott elszámolni 450 forintnyi adóval. Felesége Gál (Urbán, Bányai) Erzsébet. 1740-ben esküdtek Mindszenten, első gyermekük is ott született. 1735-ben költöznek át Algyőre. 11 gyerekükből 6 házasságát ismerjük. 1757-ben született Süli Zakariás nevű fiuktól erednek a mai Süli-Zakarok. Itt is az apai keresztnév vezetéknévvé válását láthatjuk. Kertje és gyümölcsöse kaszáló, van káposztája és 2 szőlője, Farkon szántó és kaszáló, Sövényházi földeken szántó és dohány (97 ezer tő).
101. ház Török Mihály Tápéról költözik át feleségével, Makra Katalinnal 1775-1777 között. 8 gyermekéből kettő született Algyőn. 5 gyereket tudnak kiházasítani. 9 telken gazdálkodik: Kert, káposzta, Berekben 2 szőlő és 1 szántó, Szénaságban 1 kaszáló és 1 szántó, Farkon és Akasztófa dűlőben 1-1 szántó.
102. ház Czirok János (kb 1720-1806). 1748-ban költözik Makóról Algyőre feleségével, Bozó Ilonával és két gyermekével. Itt Algyőn még 11 gyermekük születik. 6 gyermek házasodik és erősíti meg az algyői Czirok családot. Czirok János az őse az algyői Czirokoknak. 6 telekrészen gazdálkodik: 1 kaszáló, 1 káposzta, 2 szőlő, 2 szántó Szénaságon és Sövényházán. Fia, Pál az Algyő 446-ban lakik.
103. ház Szoboszlai István (1752-1832) és felesége Ménesi Katalin. Szoboszlai István nagyszülei költöztek be Algyőre, nagynénje a 6-osban lakó Margit, mostohaapja a 98-ban lakó Baranyi Szabó György. Ez utóbbi miatt néha Baranyi Istvánnak nevezik. 9 gyermekéből 1 fiú, 8 leány. Csak 3 lányának a házasságáról tudunk. A Szoboszlai család fiúágon kihal a század végére. 6 telken gazdálkodik: kertje kaszáló, káposzta, szőlő, Szénaságon még egy kaszáló, Farkon és az Akasztófa dűlőben 2 szántója van.
104. ház Molnár Tóth Mihály feltehetően a 84 és 114-ben lakó Molnár Tóthok testvére. Feleségét Nagy alias Nagyjakab Ágnest 1771-ben veszi el Mindszenten. 12 gyermekük születik.10 telekrészen gazdálkodik. Eddig ő a legtehetősebb algyői: kertjében dohány terem, van káposztája, 3 szőlője, 4 szántója Farkon, Kunföldháton és Akasztófa dűlőn szállásépülettel, és egy kaszálója Sövényházán.
105. ház Pataki alias Csikós Pál (kb. 1755-1819) és első felesége Gonda Anna (1760-1809), az Algyő 7-ben lakó Gonda Pál és az Algyő 82-ben lakó Gonda György testvére. 7 gyermekük született, három házasodott. (Van egy dohánykertészünk is ugyanebben az időben Pataki Pál néven Rákoson). 4 telekrészen gazdálkodik: Kertje kaszáló, van káposztája, szőleje és egy szántója Farkon.
106. ház Zombori Szabó Gergely (~1719-1799) felesége Szűke Anna. Valószínűleg Tápéról érkeztek Algyőre. 7 gyermekük született, legalább kettő házasodott. 8 telkes gazda: kertje kaszáló, van káposztája és 3 szőlője. Szántója és kaszálója van Szénaságon szállásépülettel, Szaporhegyen dohányföldje és szántója.
107. ház Rohonka József és felesége Ménesi Erzsébet. 9 gyermekből 1 fiú viszi tovább a nevüket. 2 telkes: kert és káposzta.108. Biacsi István (~1738-1788) és felesége Domonkos alias Bőrös Katalin. Tápéi család, 1784-ben költöznek át Algyőre. 6 gyermekük születik és ötöt sikeresen felnevelnek. Öt telekrészen gazdálkodnak. A kert kaszáló, van káposztás és szőlő, továbbá két szántó Farkon és Akasztófa dűlőn szállásépülettel.109. ház Zsíros János - a Szőke családnév aliasa a Zsíros, ebből a korból Algyőn sem Szőke, sem Zsíros Jánosról semmilyen anyakönyvi adat nincs. Kertje és káposztása van.