Régi algyői családok 19. 89-98. ház
Algyőről olyan jellegű falukönyv nem maradt fenn, melybe a település határozatait, a bírói döntéseket és büntetéseket írták be, viszont ránk maradt a 18. század elejéről több évnyi "könyvelés", magyarán a bíró elszámolása a beszedett adókról és a község kiadásairól. Ebből megtudhatjuk, hogy kiknek fizetett a település a szolgálatért:Plébános, kántor-tanító, egyházfi, harangozó, bíró, jegyző, öt esküdt, adószedő, három nyári és három téli kisbíró, bába, helység házának tisztogatója, csordás, téli és nyári hadnagy.
A legtöbb tisztség nagyjából világos, de mi volt a hadnagyok feladata? A legtöbb településen a bíró és a tanács felvigyázókat fogad fel, akik a közrendre és a közbiztonságra ügyelnek. A felvigyázókat sok helyen Wachternek (bakternek), armásnak, (éjjeli)őrnek, csősznek nevezik, Algyőn hadnagynak. Szerződésük fél évre szól, nyári és téli hadnagyot alkalmaztak. A nyári hadnagyot a zsellérek közül, a télit a nagyobb gazdák vagy fiaik közül választják. Algyőn a hadnagyok díjazása egy pár csizma volt, 15 forint értékben.
Más települések falukönyveiből az derül ki, hogy a tanács által kifizetett bér mellett a lakosok is fizettek az őröknek (pl. kéményenként egy garas), vagy "önkéntes" alapon, ház-sorrend szerint felváltva őrködtek a hadnaggyal.
Az őrök által kiszabott legsúlyosabb bírságok a tűzvészek megelőzését szolgálják: 1 forintra (kb. 6 tyúk ára) bírságolják azokat, akik kiszórják a forró hamut (tüzes pernye), és ahol az "istállóban tüz találtatik, úgy hogy éppen senki közel nem találtatna".
4 garasra bírságolják az éjszakai "csavargókat és csapongókat takarodó harangszó után, ha igaz járás nélkül kapatnak".
Szabálysértésnek minősül, ha nincs a háznál és a belső kertben víz kihelyezve az oltáshoz. Ha először fordul elő, akkor egy garas, másodszor két garas a bírság, harmadszor a bíró elé viszik az ügyet. Ugyanígy büntetik, aki az utcára a szemetet kidobja, aki a kutat el nem keríti, vagy a vermét nyitva hagyja.
Nem lehet tudni, hogy a hadnagyok feladata volt-e a falu környéki földek felügyelete vagy sem. Fizetett foglalkozási kategóriaként a csősz az 1800-as évek elején jelenik meg az anyakönyvekben.
89. Rohonka Jánosné Nyilván özvegy. Rohonka János nem szerepel az anyakönyvekben, de az látható, hogy az egyéb Rohonkáknak Szabó az alias nevük. Szabó Jánosból van is egy korban megfelelő, esetleg lehet ő a 89-es háza lakója. Ha igen, akkor a keresett személy Szabó Jánosné Kis Katalin. Kertjében dohány, telkein káposzta, széna, búza terem. 10 gyermekükből talán egy lányuk, Ágnes házasodik.
90. ház Vidács János (1757-1825) Vidács István (kb. 1733-1783) és Bécsi Katalin (kb 1742-1801) legidősebb fia, aki apjuk halála után átveszi a családfő szerepét, és felneveli 10-20 évvel fiatalabb öccseit: Pált, Istvánt, Mihályt és Józsefet, akik mind felnőnek és házasodnak is! Vidács János felesége Horvát alias Turai Erzsébet, gyermekük nem született. 6 telken gazdálkodik: kertjében széna, Algyő körül káposzta, szőlő, Szénaságban széna. Farki földön szántó és széna, Akasztófa dűlőben szántó szállásépülettel. Az Algyői Vidácsok mind Vidács Istvánt és Bécsi Katalint tisztelhetik ősükként.
91. ház Bakos György (1754-) az Algyő 10-ben lakó Mátyás és az Algyő 6-ban lakó Erzsébet testvére. Szülei Bakos Mihály és Szoboszlai Margit. Felesége Vég Katalin (valószínűleg a lány a szomszéd házból ;) ), 1772-ben esküsznek Algyőn. 7 gyermekből Pál viszi tovább a nevet. 5 telken gazdálkodik: 2 kaszáló, 2 szőlő és az elmaradhatatlan káposzta.
92. ház Vég Mihály (kb 1744-1794) felesége Majoros Katalin. 3 gyermekük született és halt el fiatalon. Katalin 1795-ben újra férjhez megy az Algyő 37-ben lakó Majsai Nagy Istvánhoz, nem születik közös gyermekük. Vég Mihály a kertjét és a káposztását műveli.
93. ház Dégi Ferenc (kb 1740), valószínűleg a makói származású Dégi Mihály (kb. 1705) és Török Erzsébet fia. Ugyancsak két telket művel. Felesége Lévai alias Újszászi Ilona. 8 gyermekük születik, egyet házasítanak.
94. ház Zombori József (1735-1812) A mindszenti Zombori Tamás és Putnoki Ilona fia, 1757-ben veszi el Algyőn Szekerkó Évát. Sikeresen felnevelnek 7 gyermeket a 11-ből. Hat telken gazdálkodnak, 2 kaszáló, 2 szántó, egy káposzta és egy szőlő.
95. ház Kerekes Farkas 1770-ben és 1781-ben nősül Algyőn, feleségei Kovács Erzsébet és Bodó Erzsébet, négy illetve három gyermek után elhalnak. A gyermekek sem maradnak életben. Csak kertje és káposztája van.
96. Szabó István Két esélyes jelölt is van: Szabó alias Bogár István vagy Zombori alias Szabó István. Elsőnek felesége Zombori Anna, a másiknak Baranyi Szabó Rozália
97. ház Pál Márton (1754-1794) az Algyő 65-ben lakó Pál Mihályné fia. Felesége Molnár (?) Ilona, 4 gyermekük született, akikhez nem találtam házassági adatokat. Öccsei Mihály (ekkor már házas ember), és Benjámin (19 éves férfi) vajon az Algyő 65-ben laknak, vagy az egyikük vele lakott? Hiszen 5 telken gazdálkodik: 1 gyümölcsöskertje kaszáló, kertje dohányos kert, 1 káposztás, Farki földön és Akasztófa dűlőn egy-egy szántó.
98. ház Baranyi Szabó György. Valószínűleg az Algyő 76-ban lakó, ekkorra már elhunyt Baranyi Szabó Imre apja. Kevés adat és a névvariációk miatt csak valószínű. Két feleségétől 11 gyermeke született. Első felesége Baranyi alias Kile Apollónia, a második Német alias Kurunczi Erzsébet. Kert, káposzta, szőlő és két szántó.