Régi algyői családok 18. 83-88. ház
Ahogy a mondás tartja, két dolog biztos: a halál és az adók. A héten sokan megkaptuk a NAV-tól az SZJA bevallásunk tervezetét, nézzük meg, mennyi adót kellett fizetni eleinknek.
Az uraságnak fizetett adók:
Az urbáriummal kapcsolatban beszéltünk a földesúrnak befizetendő adóról, ami Algyőn ebben az időben családonként 1 forint, valamint a robot és termények. A robotteher Algyőn a legszegényebb jobbágyoknak 8 igásállattal végzett munkanap, vagy ha nem volt igásállata, akkor 15 "gyalog" nap volt, a legtehetősebbeknél 57 igás- vagy 115 gyalog nap. A házas zsellérek átalánya 18 nap, a házatlanoké 12 nap.Az alföldi uradalmakban a 18. században jó ideig a szénakaszálás volt az úrbéres jobbágyok legjelentősebb robotterhe. Ez sok vidéken átváltható volt pénzjáradékra, ún. kaszapénzre is. Aki tehette, megváltotta magát alóla, s az így összegyűlt pénzen az elöljáróság fogadott munkásokat, akik a szénát lekaszálták és betakarították.Az algyőiek 1774-ben 1035 forintot fizettek ki robotmegváltásra.
Egyházi adók: tized (dézsma) és a párbér.
Tized: a termények és a állatszaporulat tizede Algyő esetében a váci püspököt, mint egyházmegye főpásztorát illette, a tized begyűjtését a földeken végezték. A 18. században a dézsma beszedési jogát a püspökök gyakran bérbe adták, sokszor a település földbirtokosának. Mivel a legszegényebbeknek is van káposztaföldje, tehát minimum 1 forint értékű káposztát beszolgáltatnak. Egy kertnyi dohány után 5 forint, egy átlagos szántó után 4 forint, a bor után kb. 4 forint, és ehhez jönnek még a haszonállatok kicsinyei. Kb. 2-40 forint közötti kiadással lehet számolni.
Párbér: A párbér házasságban élők és az özvegyek egyházi adója, a stólapénztől annyiban különbözik, hogy ehhez semmilyen szolgáltatás nem társul. 1814-ből van adatunk a mennyiségéről: ekkor 167 család után 722 forintot szedtek be, átlagosan 2-8 forintot családonként.
Állami adó vagy másként hadiadó (porció):
Az ország egészére kirótt hadiadót felosztották a megyék, majd ezen belül a helységek és a vagyonösszeírások alapján a lakosok között. A porciót pénzben és/vagy természetben adták a lakosok. Ez utóbbi legsúlyosabb formája a katonatartás volt: a jobbágy köteles volt a nála lakó katonának kenyeret és húst, lovának pedig szalmát és zabot adni, továbbá katonák és felszereléseik szállítására előfogatot adni. Algyőn 1814-ben a lakosok vagyonosságtól függően a porció 1-20 forint közötti összeg volt.
Megyei adó vagy másként háziadó:
Az illető megye saját költségeire: tisztviselők, szolgák tartására, megyei épületek, hidak fenntartására stb. fizetett. Algyőn 1814-ben lakosonként 30 krajcár-10 forint közötti összeg volt. (kb fele a hadiadónak).A megyei- és állami adót és a párbért a választott esküdtek egyike szedi be és a település bírójának fizeti be.
82. ház Gonda György (1747) Gonda Farkas és Lakatos Anna fia, az Algyő 7-ben lakó Pál testvére. Felesége Baranyi Ilona a dorozsmai Baranyi Gergely és a szegedi Szőke Anna lánya. 11 gyermekből ötöt házasítanak. Kertje dohánykert, káposzta és szőlő részei mellett 3 kaszálója van Szénaságban és Szaporhegyen két szántója szállásépülettel.
83. ház Nagy Tóth György - kifogott rajtam, nincs korban megfelelő se Nagy se Tóth se Nagytóth György - Amije van: kert, káposzta szőlő.
84. ház Molnár Tóth János (1765-1795) A földadókönyvben szerepel még Molnár Tóth Mihály (1749) Algyő 104, Molnár Tóth Gergely (1752) Algyő 114. Az anyakönyvekben nem szerepel Molnár megkülönböztető nevű Tóth család, de csak egy olyan Tóth család van, ahol mind a 3 keresztnevű gyermek szerepel és meg is éri a felnőttkort. Így bátran gondolhatjuk őket testvéreknek. Szüleik Tóth András és Zombori Ilona. Tóth János felesége Lakatos Mária, majd Széles Erzsébet az Algyő 59-ből. Mind a 4 gyermeküket elveszítik és a szülők is meghalnak 1795-ben. Kertjében dohány, káposzta és két szántó.
85. ház Herczeg József (1759-1819) Szülei Herczeg István és Tóth Ilona, első gyermekük Vásárhelyen születik (Herczeg Klára lakik Algyő 77), a második Herczeg József már Algyőn. Algyőn nősül 1780-ban, felesége Lakatos Judit. Nem születik gyermekük. Nagy gazda, 6 telken gazdálkodik: kertjében dohány terem, káposzta és szőlő, Szénaságon 1 szántó, 1 kaszáló, és Farkon is 1 kaszáló.
86. ház Bakos József (1762-1794) az Algyő 10-ben lakó Mátyás fia. A családról ott olvashattok. Felesége Zombori Judit, majd a tápéi Szél Katalin. 6 gyermek született a két házasságból, de egy sem érte meg a felnőttkort. 4 telken gazdálkodik: Kertje kaszáló, káposztája, szőlője és szántója van.
87. ház Zakar alias Bali András testvére az Algyő 54-ben lakó Istvánnak és testvére vagy fia az Algyő 112-ben lakó Jánosnak. Bővebben olvashattok róluk az 54. háznál. Zakar András kétszer nősült: először Baranyi alias Szabó Annát veszi el 1785-ben, majd annak halála után Varga Rozált 1788-ban. A két házasságból 13 gyermek születik, 6 házasodik. Mindössze egy kert és káposztaföldje.
88. ház Zombori alias Szabó Mihály (1753) az Algyő 9-ben lakó Zombori Miklós testvére. Felesége az Algyő 3-ban lakó Kabók Ferenc lánya, Erzsébet. 8 gyermekük született, csak Viktória lányuk házasságáról tudunk. Kertjében dohány, káposzta és szőlő, Szénaságban kaszáló, Szaporhegyen szántó szállásépülettel.