Régi algyői családok 15. 61-66. ház

A káposzta dicsérete.

Mire fel ez a rengeteg káposzta? Hiszen láttuk, hogy kereskedelmi értéke elenyésző.

"A káposztás hús Magyarország címere" - így kezdődik az 1662-ben íródott Zrínyi-szakácskönyv. A krumpli elterjedése előtt a káposzta az egyik legtöbbet fogyasztott zöldségünk volt, jellegzetesen magyar ételként tartották számon. Első magyar írásos említése 1300-as évekből származik. Az 1500-as években a Dél-Alföld kedvelt terménye, ezt onnan tudjuk, mert a török külön adót vet ki a káposztára. A káposztáskertet a falu határában augusztusban éjjel-nappal határpásztorok őrizték, akiknek a bérét káposztával fizették meg. A káposztavágás napja éppúgy ünnepszámba ment, mint a hegyvidékeken a szüret. Az algyői anyakönyvekben személynévként is megtaláljuk Kapiszta és Kapuszta alakban is.

Régi magyar szakácskönyvekből tudjuk, hogy mindenféle húshoz készítettek káposztát. Ami nekünk ma furának tűnhet az az, hogy halakhoz is előszeretettel ették a főtt- vagy párolt káposztát. Az 1600-as évektől jelenik meg - török hatásra - a töltött káposzta.

Egy 1692-es recept a Szakácsmesterségnek könyvecskéjéből: "A sóskáposztát szépen aprítsd meg, azonban nyers tehénhúst szalonnával öszve kell vágni jól a vágókéssel, szép aprón, abba bors, gyömbér, só; ez meglévén darabonként takargasd egész káposztalevélben, elsőben az ormóját lemetélvén azaz a torzsácskáját, rakd fazékba az aprított káposztával, főzd meg jól; és mikor megfőtt, egy kevés bort bocsáss belé, jobb ízű lesz, tálald fel; ha megborsolod, annál jobb lészen."

A káposztát önálló ételként is fogyasztották. Népszerű volt a tejben főzött, illetve a tejfölös, vajas káposzta. Böjtnapokon írósvajjal, olajjal, borssal készítették.

A káposzta gyógyszerként is funkcionált: "A kinek a' Torkok fáj ...hörpöllyenek gyakran felényi Lenmag olajjal elegyitett jó meleg káposzta Levet..."

Végezetül álljon itt első ránk maradt káposztasaláta recept a 16. századból: "Nyers káposzta saláta. Az nyers káposztát megmetszik aprón, eczetet, faolajat töltenek reá, megborsolja, nádmézeli. Az olasz nemzet ezzel így él. Mi magyarok így élünk vele. Az nyers káposztát igen aprón megmetéljük, azt sóból kidörgöljük, kétszer, háromszor azt tiszta vízben az sóból kimossuk, azután borból egyszer. Annak utána eczetet, faolajat, veres hagymát metszünk alája. - Ezzel mi így élünk".

A káposzta ráadásul kedveli a vizes talajt, ami itt adott volt.

61. ház Táborosi János (1761) A legidősebb Táborosi rokon, akit ismerünk Táborosi Miklós és felesége Zana Ilona az 1660-70-es évek végén születtek, valószínűleg háztulajdonosunk dédszülei. Táborosi János idősebb Táborosi János (1725-1775) és Mészáros alias Gulics Klára fia. 1777-ben vette feleségül a tápai születésű Domonkos Erzsébetet (1759-1833). 13 gyermekükből 4 házasodott. 5 telekrészt műveltek: a szokásos kert, káposzta szőlő, Farkon egy kis búza, Akasztófa dűlőben egy jókora föld, ahol 108 000! tő dohány mellett még búzát is termeltek. Valószínűleg sógora az Algyő 79-ben lakó Táborosi Ferencnének.

62. ház Majsai alias Nagy Gergely (~1730-1809) Valószínűleg az Algyő 37-ben lakó Majsai Nagy István testvére. Felesége Salamon Rozál (1745-1827) mélykúti születésű, Salamon András és Dugonics Borbála lánya. Családi életük sikeres: 12 gyerekükből 7 házasodott. Ignác fiuk családja nevet váltott a Majsai alias Nagyból Majsai alias Ignácra. Miklós fiuk kocsmabérlő lesz. Telkei: Kert, káposzta szőlő, Szénaságban búza és kaszáló.

63. ház Bozóki András (1743 Szegvár - 1825 Algyő) Bozóki János és Bottyán alias Szécsényi Magdolna fia. Az adóösszeírás szerint Bozóki Mihály és Gábor rokona, ők hárman atyafiak, együtt művelnek egymeglehetősen nagy földet az Akasztófa dűlőben, ahol 220 819! tő dohányt és emellett búzát és zabot termesztenek. Bozóki András Mihály és János nagybátyja. Testvére az Algyő 60-ba férjhez ment Bozóki Erzsébet. A közös földön kívül 2 kaszáló, 1 szőlő és káposztaföld, egy szaporhegyi búza és dohányföld szállásépülettel. Felesége az Algyőn született Tóth Erzsébet (1747-1799) Tóth András és Zombori Judit lánya. 11 gyermekükből 5 éri meg a házasságot.

64. ház Zombori Ferenc 9 telekrész birtokosa: kertjében dohány, 1 káposzta-, 1 szőlőföld, Kunföldháton és Szénaságon 4 búzaföld, 2 kaszáló. Felesége Pál alias Pálmihály alias Pálmiska Ágnes, "a lány a szomszédból" (Algyő 65-ből). A vezetéknév alakulásának egyik újabb szép példája, amikor az apa teljes neve válik új vezetéknévvé akár becézett formában is, például: Kispeti, Nagymihály, Tóthpál. 10 gyermekükből csak egynek ismerjük a házasságát.

65. ház Pál Mihályné - Urbán alias Lévai Apollónia, férje 1777-ben halt meg. Apollónia Dorozsmáról került Algyőre, 14 gyereket szült, öt gyermeke házasságáról tudunk. Kertje van dohánnyal, káposztaföldje és szőlője, farki földön kétnyomásos búzaföld, az Akasztófa dűlőben háromnyomásos búza és árpa föld.

66. ház Lele Mihály - Lele György és Kormos Teréz fia, az Algyő 30-ban lakó Lele Gáspár testvére.Felesége Vas Erzsébet (~1741-1825) 14 gyermekből nyolcat sikerült fölnevelniük. Kertje kaszáló, káposzta és szőlő, két kaszáló Szénaságon, Sövényházán búza és dohányföld szállásépülettel.