Régi algyői családok 14. 55-60. ház

Mit érdemes termelni Algyőn 1786 táján?
Algyőn a Tisza és a belvizek határozzák meg a földművelést: a földek jó részénél alacsonyabb a terméshozam, mert laposabban fekszik, mert vízállta vagy vízjárta, mert mocsaras és/vagy szikes.

A földadókönyv így fogalmaz: "Ezen szakaszban lévő Urbáriumos kaszálók a vizek által annyira elnyomattattak, hogy rész szerint csatakkal, rész szerint gyükény és kákával fölfordultak, és csak némely száraz esztendőkben lehet valami hasznát venni."

A termésátlagokra és azok elszámolására (a búzára való átszámítás) a földadókönyv adatait használtam. A termények árát a szegedi Vedres István 1805-ös művéből vettem, mert korábbiakat nem találtam hirtelen.

Káposzta: egy átlagos káposztásban kb. 1000 tő káposzta terem meg, ami megfelel 6,5 pozsonyi mérő búza árának (1 pozsonyi mérő búza kb. 62 liter: ára kb. 40 garas = 2 forint.). Átlagosan tehát 13 forint hasznot hajtott egy káposztás.

Dohány: átlagos kertben 4000 tő dohány ültethető. Ennyi dohány ára megfelel 25 pozsonyi mérő búza árának. 4000 tő dohányból 50 forintnyi hasznot lehetett kihozni, ha a saját földön és nem bérleti viszonyban termelték.

Búza: a berki földeken egy szántón háromnyomásos gazdálkodás esetén az első évben 30 mérő búza, a második évben 37 mérő árpa terem, a harmadik évben parlagon hagyják. Az árpa korabeli árát nem tudtam kinyomozni, így a búzáéval számolom: így kb 45 forint bevételt jelent évente (mondjuk a 3. évben nem kell dolgozni vele)

Szőlő: az átlagos szőlőtelken 4-4,5 akó bor lesz, évente kb 60 forint bevételt jelent (ha eladják a kocsmában és nem isszák meg).

Széna: 1 hold kaszáló kiad 11 mázsa szénát. A kaszálók 1-20 holdig bármekkorák lehettek, így a bevételt a művelni képes családtagok száma határozza meg. A széna árára nem találtam korabeli adatot.

Úgy látszik, hogy Algyőn és környékén dohányt volt a legjövedelmezőbb termeszteni. Egy kertnyi dohány megművelésével elbírt egy igásállattal rendelkező kisebb család is, így szert tehettek valamennyi készpénzre. Nem véletlen, hogy a lakosok felének a kertjében dohány terem.

55. ház Szepesi alias Tari Gáspár (1731-1797) Szüleivel (Szepesi János és Tari Katalin) és testvéreivel Tápiósülyről költöznek Algyőre. 1753-ban nősül Algyőn, a mindszenti Herczeg alias Csertő Erzsébetet veszi el. 12 gyermekükből 6 viszi tovább nevüket. 5 telekrészen gazdálkodnak: dohány, káposzta, szőlő, búza, kaszáló. A Szepesi vezetéknév kikopik és a Tari aliasnév válik vezetéknévvé. Ez a folyamat már 1786-ban is jól látszik, amikor azonos házszám mellett hol Szepesi, hol Tari Gáspárnak nevezik.

56. ház Czukár György 1745-ben veszi feleségül Mindszenten Gál Ilonát. Három gyermekük még ott születik, kettő már Algyőn, így tudjuk, hogy 1758 után költöztek át Algyőre. Káposztát, dohányt, búzát, árpát termel, van egy kaszálója is. 5 gyermekéről tudunk, 4 házasodott. A család 1850-re fiúágon kihalt.

57. ház Lele József (1750-1820) Mindszenti születésű. Anyja Apró Anna 11. gyermeke, József születése után nem sokkal meghalt. Apjuk Lele András (kb. 1710) Dorozsmáról hozott új asszonyt, a szintén özvegy Pintér Máriát. Négy gyermekük született, ebből egy még Mindszenten, a többi Algyőn. Így tudjuk, hogy 1752-ben költöztek be Algyőre. Lele András még kétszer nősül, de több gyermeke nem született. A régiségben megszokottnak számított, hogy ha egy gyermek meghal, akkor annak keresztnevét újra odaadják a következő gyermeknek. Így volt ez Lele Andráséknál is, annyira ragaszkodtak a Judit névhez (elképzelhető, hogy valamelyikük anyja Judit volt), hogy három újszülöttjüket is Juditnak keresztelték. Szegény zsellér, csak kertje és káposztaföldje van. Nem rokona sem Lele Gáspárnak (Algyő 30) sem Lele Mihálynak (Algyő 66) Felesége Lapéta alias Málik Rozália, 11 gyermekükből négynek a házasságáról van adatunk.

58. ház Varga András (1765-1817) valószínűleg a Szaniszló Vargák egyik őse. Rokonai feltehetően az Algyő 28-ban lakó József és az Algyő 60-ban lakó Jakab. Rokonsági viszonyuk még nem tiszta, de földjeik, szőlőik egymás mellett vannak, ami arra utal, hogy közös örökségük volt. Rajtuk kívül még sok Varga családfő lakik a környéken, meg mászkálnak összevissza, így a szálakat kibogozni elég nehéz. Felesége Lele Anna (1765-1821), az Algyő 68-ban lakó Lele Mihály lánya. 11 gyermekükből 5 éli túl a gyermekkort. 8 telekrészen gazdálkodik, a szokásos dohány, káposzta 4 teleknyi szőlő, búza és zab az Akasztófa dűlőben szállásépülettel.

59. ház Széles Tamás (1760-) Széles Imre és Székely alias Harangozó Sára fia, felesége Pataki Katalin (1765-1795) az Algyő 50-ben lakó Pataki Mihály lánya. Második felesége Dolány vagy Donát Judit. Kertjében dohányt termel, ezen kívül egy káposztaföldje van. Első házasságából 3, második házasságából 2 gyermeke született. Valószínűleg együtt élnek testvérével, Jánossal és családjával.

60. ház Varga Jakab - származásáról nem tudunk semmit, felesége Bozóki alias Görbe Erzsébet (1749 Szegvár-1790 Algyő): vele több szerencsénk van, még a nagyszüleit is ismerjük: Bottyán Gergely és Szécsényi Erzsébet mindszenti lakosok. Lányuk Bottyán alias Szécsényi Magdolna 1738-ban ment férjhez Mindszenten Bozóki alias Görbe János szegvári lakoshoz. 7 lányuk született kettő ment férjhez. 8 telkes nagygazda: kertjében dohányt termel, van egy káposztaföldje, 3 tag szőlője Szénaságon kaszálója, Akasztófadűlőn szántója, Szaporhegyen szántója és szállásépülete, itt dohányt zabot és búzát termel.