Régi algyői családok 13. 49-54. ház

Az 1786-os felmérésben az udvar nagyságát négyszögölben, a termőterületekét ölben adták meg az. Egy öl körülbelül 1,9 méternek felel meg. (Pozsonyban a régi városháza falán ma is látható az öletalon, amelynek hossza 1,9019 méternek felel meg. 1717-ben VI. Károly ezen mérce alapján állapította meg a kötelező használatot.

Algyőn az udvarok és a kertek változó méretűek voltak: az udvarok 30 négyszögöltől a 600 négyszögölig terjedtek, a kertek pedig 500m2-1400m2-ig.
Példák: Csikós Tamás kertje (Algyő 21) 572 m2 (0,15 hold) Csiba Péteré (Algyő 20) 1292 m2 (0,7 hold). Van hogy a kert nem egy tagban található: Balog Józsefé (Algyő 25) 7x4 és 21x9 öl. (868 m2) -- A kerteket dohánytermesztésre vagy kaszálónak használták.
Úgy számoltam, hogy egy 1400m2 kertben kb 4500 tő dohány fért el.
Külső kertek
Azt a területet, ami házhelynek számít, de még nincs gazdája, nincs beépítve, befoglalták úgynevezett külső kertnek vagy gyümölcsös kertnek.
Káposztaföldek
Az eddigi leírásokból az derült ki, hogy a legszegényebbeknek is volt legalább egy káposztaföldjük közvetlen a falu határában. Ezek legtöbbször szalagtelkek lehettek körülbelül 50x2,5 öles, (kb. 500 m2), ahova kb. 700-1100 tő káposztát palántáztak.
Szőlők
Az algyői gazdák 70%-ának, azaz 87 gazdának volt szőlője, (láttuk, hogy van akinek 3 rész szőlője van, ezt szerezhette örökségből, vagy csere útján is). A szőlőt általában 2000 m2-es telkeken termelik, melyből 4-4,5 akó boruk lesz. (1 akó=64 icce= 32 pint=51 liter).
Gabonafélék
A berki földeken 24 algyői gazdának és magának a falunak volt szántója, itt búzát és árpát termesztettek, általában 3 nyomásban: az első évben búzát, a második évben árpát vagy zabot vetettek, a harmadik évben parlagon hagyták.

49. ház - Gál Imre - Gulyás Judit (~1737-1812) Kertje és káposztaföldje van, gyakori neve nehezíti a beazonosítást, ráadásul a megkülönböztető neve (Demeter és Berta) csak fokozza a zavart

50. ház Pataki Mihály (1740-1817) felesége Szántó alias Nagy Zsuzsanna (1742-1803); 1758-ban házasodnak Algyőn. 6 gyermekükből 3 lány érte meg a fenőttkort. Teljes 8 telekrészen gazdálkodik: 3 részen búzaföld, 3 részen kaszáló, 1 egy dohány- és egy káposztaföld. Módos gazda. Éva lánya a harangozó felesége (házasságkötésük: 1781).

51. ház Gábor alias Agyba Mihály (1746 Szegvár). Családjával 1751-ben költöznek Szegvárról Algyőre. Algyőn nősül 1770-ben, felesége Püspöki Erzsébet. Házassági anyakönyvbe Püspöki, a gyerekek születésekor Bús, Pokornyik, Szabó Erzsébetként van bejegyezve. 9 gyermekükből 3 éri meg a felnőttkort. Kertje haszontalan mocsár, 1 káposztaföld.

52. ház Bús Mihály (1747-1815) Bús Mihály és Torma Anna fia, testvére András (lakik Algyő 72) és Katalin, aki Tari György 3. feleségeként halt meg 1758-ban. Felesége Pokornyik Anna (Kátai, Radnai, Nagy) (1750-1815) Radnai Annaként van a házassági anyakönyvbe bejegyezve, a gyermekei születési anyakönyvében ezen kívül a Radics, Pokornyik, Nagy vezetéknevek szerepelnek. Csak kertje és káposztaföldje van. A kertészségekkel együtt 6 Bús családfő van ebben az időben Algyő területén.

53. ház Szűcs János (1766-) Algyőn született Szűcs Péter és Kovács Katalin fia. Itt is nősül, felesége Táborosi Katalin. 9 gyerekből egynek sem találtam házasságot, Ez a család nagyjából eltűnik Algyőről. Kertjükön kívül búzát, árpát és káposztát termelnek.

54. ház Zakar alias Bali István (1755 Algyö) Szülei Zakar alias Bali János és Barát Ilona. Testvérei András (lakik: Algyő 87), János (Algyő 112) Jakab (ház nélkül), Péter és Anna (6 testvére gyermekként elhunyt). 1777-től felesége a Mindszentről családjával átköltözött Czukár Anna. (Czukár György és Gál Ilona (laknak Algyő 56 ) lánya, az Algyő 46-ban lakó Czukár János húga). 9 gyermekük születik. A Bali alias kikopik a használatból. Kertje kaszáló, káposztása és szőlője van.