Régi algyői családok 1.   1-3. ház

Az 1786-ban II. József utasítására országosan összeírták a nemesi és jobbágyi föld-tulajdont és földhasználatot.
Az algyői uradalom össze-írását, vagy ahogy nevezik, földadókönyvét a Csongrád Megyei Levéltár szegedi fiókjában találtam meg.
A földadókönyv adatait és kiegészítettem az algyői anyakönyvek adataival, így adom most közre, fenntartva a tévedéshez való jogot.

1. ház: Uraság háza 920 öles udvarral, 1 holdas kerttel, amit kaszálónak használnak. Az uraság, Algyő birtokosa 1733-tól az Erdődy család. Erdődy György országbíró halála után (1762) fia, Kristóf veszi át az uradalmat, amit hamarosan rossz gazdálkodása miatt el kell zálogosítania. 1772-től bérlők kezén vannak az uradalmi földek egészen 1803-ig a Pallaviciniek érkezéséig.
Nem tudjuk, hogy kik lakták, vagy lakták-e valaha.

2. ház Tiszti lak - 175 öles udvarral, 1 hold kaszálóval. Az 1750-60-as években Bezur Ferenc volt az Erdődyek tiszttartója, az ő nevéhez fűződik a reformátusok kiűzése Algyőről és valószínűleg ő vezényelte le a falu újratelepítését is 1742-1752 között. Nemességét 1754-55-ben hirdették ki Csongrád vármegyében. Az algyői anyakönyvben megemlékeznek egy keresztről, amit Szent Ferenc tiszteletére emeltek az sövényházi-dóci határon, a keresztállítás szorgalmazója és anyagi támogatója Bezur Ferenc volt. Az Algyő és Pusztaszer közötti puszta egy részén még él a Bezurszék elnevezés. (A szék valószínűleg a sziknek a tájnyelvi változata, több helynévben is találkozhatunk itt a környéken vele: Székhalom, Székalja.) Az 1786-ban hivatalban lévő ispánra csak a földhasználatbül következtethetünk, az uradalmi tiszt számára fenntartott földet Nepodát vagy Nepodál Antal műveli. Életáről csak annyit tudunk, hogy a budapesti jezsuitáknál tanult.

3. ház Kabók Ferenc háza - 300 öles udvarral 9 holdas kaszálóval. Algyőn a dohány mellett a káposztatermelésnek is nagy hagyománya volt, sok családnak volt káposztaföldje: Kabókéknak is volt 6 holdja, ahol általában 930 palántát ültettek. Nem vicceltek, megszámolták! Kabók Ferenc 1770-ben a falu bírája volt. Neve - néha Habóknak írva - 1753-tól, házasságkötése dátumától fordul elő az anyakönyvekben, felesége Bús Erzsébet, Bús András és Kónya Judit lánya: ez a Bús-család Szegedről költözik Kiskunmajsára, majd onnan Algyőre. Valószínűleg testvérek vagy unokatestvérek Bús Mihállyal, aki ugyanezt az utat járta be családjával. Hogy miért? Valószínűleg az 1738-as szegedi pestisjárvány elöl menekültek, aztán hallották a hírt, hogy Algyőn vannak üres házak. Majsáról több népes család is költözik Algyőre, majd találkozunk velük. Kabókéknak 19 év alatt 12 gyermekük született, közülük 4-en érték meg a házasulandó kort - sajnos ebben a korban ez nagyon jó aránynak számított. Pontos adatunk nincs a származási helyükről, a nevük alapján valószínűleg a felvidékről vagy Heves megyéből származnak.