Régi algyői családok 2. 3-12 ház

4. ház Kántorlak - a falusi iskolákban a kántor volt egyben a tanító is, ebből az időszakból jelenleg nincs adatunk arra, hogy kik töltötték be ezt a tisztet, majd csak 1813-ban érkezik Bellág János, aki közel 20 éven át látja el a kántortanítói teendőket.

5. ház Harangozólak: előfordul, hogy a tanító a harangozó is egyben, lehet, hogy Algyőn is erről van szó, mert a harangozókról pontos és folyamatos adataink vannak: 1757-1779 között Radovics József nevét őrizték meg az anyakönyvek, utóda Vancsó András 1779-1780, majd a vizsgált időszakban Záborszki Imre 1784-1810 között.

Záborszki Imre nemes ember 1755-1761 között született, 1810-ben halt meg. Első felesége Pataki Éva második felesége Thoma Erzsébet, aki feltehetően az akkori algyői plébános Thoma György rokona, a korban gyakran megesik, hogy a plébánosok, ha új településre rendelték őket, hozták magukkal az egész családjukat, id. Thoma György, a plébános apja, és János, a testvére is Algyőn lettek eltemetve. Thoma György 1785-1796 között volt Algyő plébánosa, nevéhez fűződik a templom felújítása is 1788-1798 között.

6. ház: Lakatos alias Bálint János (1748-1815) - szülei Szegvárról költöztek Algyőre, János még ott született, öccse József (1752-1806) már Algyőn. A családot sokáig Bálint néven ismerik, anyakönyvezik, a Szegvárról ide költöző ősapa Lakatos Bálint volt, az ő keresztneve vált megkülönböztető vezetéknévvé.

Az ilyen típusú névváltozásra még sok példát fogunk látni, talán a legbeszédesebb a Szabó családoké: az ország több tájáról Algyőre költöző azonos nevű családokat meg kellett különböztetni, így lett az egyik család Baranyi Szabó, a másik Zombori Szabó, a harmadik Rohonka Szabó, a negyedik a Ladányi Szabó, az ötödik Szilaj Szabó, a hatodik Tarka Szabó. A kettős nevek kikopnak a használatból és ugyanazon család tagjai lehetnek Baranyi vezetéknevűek vagy Szabó vezetéknevűek is. A vezetéknevek az 18. században még korántsem voltak állandóak, sőt még a 1860-as években is történik olyan névváltozás, amikor a közösség névhasználata elnyomja a család névhasználatát: így lesznek a pl. Bodókból Dobók, mert a közösség így nevezi őket. (1861-es adat).

Lakatos alias Bálint János felesége Bakos Erzsébet (1852-1809). 10 gyermekük született: a család egy káposztaföld egy kaszáló és 3 szőlőföld birtokosa.
Lakatos alias Bálint József a 113 szám alatt lakik, felesége Csikos Anna, 9 gyermekük született. A család búzát és árpát termelt, emellett volt káposztaföldje és kaszálója.

7. ház Gonda Pál (1767-1831) Gonda Farkas és Tóth alias Lakatos Anna gyermeke. A szülők Mindszentről költöztek át Algyőre. Pál két bátyja György (1847) és András (1756-1815) a 82 és a 444 számú házban laknak.

A 444 szám ne riasszon meg senkit, a faluban csak 127 épület volt, ebből a 3 új építésű: a 444, 445 és 446. Miért alakult így a számozás? Az épületek számozása Algyőre és - ma úgy mondanánk -- közigazgatási területére is kiterjedt. A környező dohánykertészetek házait ugyanúgy megszámoztak, így a folytatólagos számok már foglaltak voltak

Gonda Pál felesége Török Erzsébet: 14 gyermekük született; György Baranyi Szabó Ilonát vette el, 11 gyermekük született, András pedig az algyői Molnár Erzsébetet majd a tápéi Berényi Rozáliát vette el, 4 és 7 gyermeke született. A család búza, dohány káposzta szőlő termeléssel foglalkozott, valamint volt egy kaszálójuk is. Apjuktól örökölt szőlőjüket a három fiú között osztották fel, húguk Anna nem részesült belőle.

9. ház Zombori Szabó Miklós 1752-1800. A Zombori az egyik leggyakoribb algyői vezetéknév: 1744-1912 között 580-an viselték. Miklós Algyőn született apja Zombori István, felesége Lakatos Teréz, testvére Mihály a 88-as házban lakik. Négy gyermeke született. Rajta kívül még 5 Zombori illetve Zombori Szabó család van a faluban, még nem tudjuk, hogy rokoni kapcsolatban álltak-e.
Miért nem lehet biztosan tudni? A rendszeres egyházi anyakönyvezés sok településen csak 1750 és 1780 között indul el, tehát a korábban születettek nincsenek feljegyezve. Szerencsések azok a települések, ahonnan a törököt hamar kiverték, vagy a török megszállás ellenére is meg tudtak maradni jelentős településnek például Sopron, Eger, Mezőkövesd, Debrecen ott már 1690-es évektől vezetik az anyakönyveket.

10. ház Bakos Mátyás (1738 körül -?) Valószínűleg Bakos Mihály és Szoboszlai Margit fia. A Bakosok 1750-ben jelennek meg Algyőn, hogy honnan pontosan nem tudjuk, 1736-ban felbukkannak Makón, de onnan tovább vándoroltak.

Az 1770-es úrbéri összeírásban még csak 2 Bakos családfő Bakos Mihály és Bakos János szerepel, 1786-ra már 5 önálló Bakos családról tudunk. 1744-1912 között 450 fő viseli a Bakos nevet.

Bakos Mátyás 1757-ben veszi el Német Ágnest, 12 gyermekük születik, öt éri meg a házasulandó kort. Ágnes meghal 1789-ben, három neveletlen gyermek maradt a háznál, Mátyás megkérte hát az özvegy szomszédasszony, Dégi Jánosné kezét, akitől született egy kisfia, de az anya nem sokkal élte túl a szülést. Így Mátyás harmadszorra is megnősült.
A korban nem tartottak gyászévet, a sok apró gyerekkel egyedül maradt szülőnek elemi érdeke volt minél előbb keresőképes férjet, vagy jó háziasszonyt keresni. Nem ritka, hogy a házastárs halála utáni hónapban már újra házasodnak, az sem kirívó eset, hogy háromszor-négyszer házasodnak, és az sem, hogy idős korban (60 év felett) kötnek házasságot.

11. ház Dégi Jánosné A Dégi család Makóról érkezett Algyőre. A családfő Dégi MIhály volt, valószínűleg az ő fia János és a 91. sz. alatt lakó Dégi Ferenc. Dégi János 1765-ben házasodott. a felmérés idején már nem él. Feleségéről annyit állíthatunk, hogy Ilonának hívták. Az anyakönyvekben Tóth, Nagy és Bundás Ilonaként van bejegyezve. Bakos Mátyáshoz Bundás Ilonaként megy hozzá.

12. Plébániaház Algyőn 1751-ben kezdik el vezetni a katolikus egyház keresztelési, házassági és halotti anyakönyveit. Ekkor Algyő még Tápé leányegyháza volt, a tápéi plébánosok és a szegedi ferences (minorita) szerzetesek látják el a hívek lelki gondozását, ami az áradások miatt nem volt veszélytelen feladat: Komáromy János tápéi plébánost 1751 tavaszán, midőn Algyőre akart átjönni elragadták a kiáradt Tisza hullámai.1761-ben a váci püspökség önálló plébániát szervez Algyőre. Bizony, itt Szeged határában Algyő és Tápé a váci egyházmegyéhez tartozott 1990-es évekig. A tápéi anyakönyvekben 1744-től találkozhatunk algyőiekkel, mert szerencsénkre Adamik György, aki 1740-től volt tápéi plébános nem volt rest, és beírta a nevek mellé a származási helyet is. Innen tudhatjuk, hogy Algyő katolikusokkal való betelepítése 1744-ben már elkezdődött.