8, Az uradalom hatása Algyőre – A településkép változásai

Az algyői tiszti lak - Jegyző háza - Helység Háza

Ha rápillantunk az 1785 és az 1870 körüli katonai térképekre, szembeötlőek a változások. A mai könyvtár területén álló egykori tiszti lak az őrgrófi címhez méltó területet és külsőt kaphatott. Látszik, hogy a könyvtári és a szomszédos telkek egybeolvadtak: valószínűleg ilyen nagyságú lett a tiszti lak. A mai Kastélykert és Szamóca utca tiszti lakkal szemben lévő szakasza gyakorlatilag eltűnt és a helyén valamiféle zöldövezetben egy fasor vezetett a tiszti lak bejáratához.
Az első térkép az 1785 körüli, a második az 1870 körüli. A feketével körbehúzott részek ugyanazt a területet jelölik.

A térképekről is leolvasható, hogy a tiszti lak új dizájnja házak kisajátításával, eladásával és lebontásával járt. Jobbágyházak és a két fontosabb algyői középület, a jegyző háza és a helység háza, melyek ott álltak körülbelül a régi tiszti lakkal szemben, elbontásra kerültek. De mikor is történt mindez?

Szerencsénkre ebben a témában már nem csak a térkép ad segítséget, hanem néhány korabeli adásvételi szerződés, panaszos irat, és az egyik legfontosabb forrásunk, az 1815-18, 1823-28, 1832-33 közötti és az 1845-ös algyői bírói számadáskönyv. Sajnos ezek a számadáskönyvek csak ritkásan, egy-egy évről maradtak fenn, de sok érdekes adatot sikerült összegyűjteni belőlük - többek között a mai témához is.

A tiszti lak uradalmi pénzből épült, ennek építéséről eddig semmilyen iratot nem találtam. A jegyző háza és a községháza a település saját bevételeiből épült, ezért ezek benne vannak a fennmaradt bírói számadáskönyvekben

Haladjunk időrendben:

1806

Az uradalom a jobbágyházakat kezdi kisajátítani.

Ezt Majsai Nagy István révész az uradalomhoz benyújtott panaszából tudjuk, ugyanis ő megvette az egyik algyői jobbágyházat, de nem költözhetett be, mert az uradalom azt a szerződés megkötése előtt kisajátította. Majsai Nagy kárpótlásul kapott egy uradalmi felhatalmazást, hogy helyette választhat magának az elkövetkezendőkben eladóvá váló házak közül.

1815

Kiválasztják az új jegyzői ház és az új községháza helyét. Ehhez két jobbágyházat és telket kellett megvásárolni.
Hogy nézett ki egy ház adásvétele 1815-ben? Özvegy Majsai Gergelyné Salamon Rozália számára az elöljáróság megveszi Horvát Jakabné házát, mivel az ő házuk helyét szemelte ki a község az új jegyzői lak helyének. (Majsai Nagy Gergelyék az Algyő 62 alatt laktak.) Salamon Rozália eladja tehát a házát örökös jussal a községnek 50 forintért, azzal a kikötéssel, hogy amikor tavasszal a község elkezdi a házat lebontani, akkor "az házam tetejét minden épületre való fákkal együtt ... el vinni fogom". A Horvátnéval kötött szerződés is kiköti, hogy amint Salamon Rozália megkapja a régi háza "nádját, fáját, mely a falba nincsen (beépítve)" köteles lesz Horvát Jakabnénak a házon lévő nádját, fáját visszaadni. "Az ajtókat mind a két fél most mindjárt el viheti."

Nem akarom a történetet megszakítani, de tanulságos, hogy mekkora értéket képviselt egy tetőszerkezet.

1816

Az alábbi dokumentumban az uradalom felügyelője (inspektora), Widemann János ad egy nyugtát a két középület elbontásáért járó kifizetésről. (Az elismervényt eredeti helyesírással közlöm.)

"Alább írott bizonyítom, hogy midőn a méltóságos Uraság az All-Gyeőn lévő Helység és Notarialis házakat felbetsültette, azoknak az árát következendő módon a Helység elöljáróinak fizette ki.
A helység háza becsülve volt 540 forintra, de mivel mindent, amit csak el lehetett hordani, a helység visszaváltotta 120 forintért, azért kaptak készpénzben 420 forintot.
A notarialis ház betsülve volt 300 forintért, annak fáit és a többit megváltották 40 forintért.
Azért kapott a helység 260 forintot."

1816

Augusztusban az addigi kocsma is elkerült a régi helyéről, új helyet kerestek neki: "Kortsma háznak öreg Lele József háza (Algyő 57) meg vétetett 170 Ft".

1816 nyarán elkezdik felhúzni a nótárius házát. A bírói számadáskönyvből kiírtam az összes adatot, ami erre az építkezésre vonatkozik, így nagyjából össze tudjuk állítani, hogy az épületet milyen anyagokból és mennyi idő alatt húzták fel (a szöveget az eredeti helyesírással írtam le)

Az új jegyzői ház költségei 1815. 7. 17- 1816. 10. 30. között

1, Majsai Gergelynétől a Háza portája meg-vétetett Notarialis Házhelynek - 50 ft
2, Horvát Jakab Juhásznak Háza meg-vétetett az Majsai Gergelyné számára - 10 ft
3, Szegedi lakos Szöllösi György Ház rakónak az új Notarialis Háznál tett 2 napi munkájaért per 4 ft-val 30 kr-val számítván napját, fizetődött 9 ft
4, Ugyanaz alkalmatossággal Áldomásra lett költség az mellette lévő segítőkre 4 ft 9 kr
5, Az notarialis házhoz vétetett egy öll szalma 18 ft
6, Diezler György szegedi vasárostul vétetett 200 csákán fejű szeg
7, 10 véka nagyváradi oltatlan mész vétetett per 6 ft vékáját 60 ft
8, Az helység épülettyei szükségére vétetett 2 lapát 2 ft 30 kr
9, Az Notarialis Ház ajtajára egy új pléh vétetett 3 ft 30 kr
10, Herczeg Józsefnek az Notarialis Háznál tett egy napi fal rakásért fizetődött 2 ft 30 kr
11, Sárkán Józsefnek két új kemenczék tsináltatásáért fizetődött 6 ft 40 kr
12, Nagy Istók Józseftől azon Kementzék ki égettetésére vétetett tőzek 3 ft 20 kr
13, öreg Táborosi Jánostól két kementzékre vétetett fa abrontsok 1 ft
14, A méltóságos Uraságtól a Notarialis Házt új Épülettyére vétetett polyva 13 ft
15, Szegedi lakos Szekér Páll kűművesnek az Notarialis Ház kéménnye rakásáért falak kívül s belől való simításáért, és ki meszeléséért contractus szerint fizetődött 40 ft.
16, öreg Táborosi Jánosnak Szekér Páll kűműves intertentiójárt 27 napra per 1 ftval és 30 kr-val fizetődött 40 ft 30 kr
17, All-Gyeővi Viski Józseff, Czirok István, Varga Antal, Tari Mihály, Táborosi Ferentz, Salamon Józseff, Baranyi Mihály, Molnár László, Süli Antal és ifj. Zakar András lakosoknak 5 ezer vájog veréséért ezerért per 4 ft-val, fizetődött 20 ft
18, Az új Notarialis Házhoz szükséges új Ablakoknak tsinálásáért és több ótska ablakok reparálásáért Piller szegedi üvegesnek fizetődött contója szerént 22 ft 48 kr

Tehát a jegyző háza durván három hónap alatt készült el, vályogból épült, 5000 vályogtéglát vetettek ki a helybéli lakosok, az építést Szöllősi György szegedi mesterre bízták. Szekér Pál szegedi kőműves 27 napig lakott és dolgozott kinn Algyőn, szállása és étkezése az akkori bírónál, Táborosi Jánosnál volt. 27 nap alatt megcsinálta a kéményt és a külső belső vakolást. A tetőt megváltották, valószínűleg át is hozták a régi épületről. Közben elkészült két kemence is, ebből arra következtetek, hogy a háznak legalább 4 helyisége lehetett. Hogy hova épült a jegyző háza 1817-ben, ezt jelenleg megmondani nem tudom. 1882-ben a bölcsivel szemben, a Bányász utca-Kastélykert sarkán volt a jegyzői ház, de hogy az árvíz után újonnan oda épült, vagy visszakapta az 1818-as régi helyét ez még nyitott kérdés.