7, Az uradalom hatása Algyőre - Építkezések - Kastély
A kastély lebontását, az
építőanyag Sövényházára (Ópusztaszerre) szállítását egy 1968-as
Délmagyarország-cikk is megemlíti: ekkortájt még Irma majorban
fellelhető volt valami maradvány az egykori kastélyból.
Mivel nem nem találtam sem szöveges leírást, sem képi ábrázolást a
kastélyról, ezért a régi a térképekhez fordultam. A részletes katonai vagy
földmérő térképeken meg lehet találni a kastély helyét. Az alábbi képen egy
1882-es és egy modern térkép van összemontírozva, így a
negyvenhetes út ad egy támpontot a terület mai beazonosításához.
A kastély vagy udvarház a vasúti hídtól nem messze, közel a Tiszához,
a régi komphoz vezető út mellett helyezkedett el.

Most már tudjuk, hogy hol állt a kastély, de jó lenne tudni, hogy hogyan is nézhetett ki... Teszek erre is egy gyenge kísérletet:
Az első képen az algyői kastély alaprajza látható kinagyítva. Ez
alapján nem lehet eldönteni, hogy hány emeletes volt az épület, de egy emelete
biztosan volt, mert az 1879-es árvízi leírásokból kiderül, hogy az ide
menekülő lakosokat az emeleten helyezték el és a víz is az emeletig ért
fel.
Keresgéltem kicsit a Pallavicini kastélyok között, hogy találok-e
valami hasonló alaprajzút. A második képen a felülnézetből fotózott pusztaradványi
Pallavicini kastély látható. Alaprajza szinte megegyezik az algyőivel: lehet,
hogy az épület is hasonló volt?

A kastélyhoz tartozott egy kert is: erről tudjuk, hogy egy 165 holdas angolkert volt, a régi komptól a mai Szőlő utca és Komp utca közötti részig tartott.
Az algyői Pallavicini kastélykertről a Szegedi Híradó 58. számához tartozó mellékletben jelent megy egy rövid hír 1871. május 18-án.

Leopoldina grófnő
kedvelte Algyőt, nyaranta huzamosabb ideig tartózkodott itt. Udvarháza nyitva
állt a megye és a város előkelőségei számára.
Gróf Széchenyi István is meglátogatta őt Algyőn: 1833. szeptember harmadikán érkezik
Szegedre a Duna nevű gőzössel. A város nagy izgalommal fogadja, hiszen ez az
első gőzös a Tiszán. Szeptember negyedikén 9 órakor indul a hajó Szegedről
és déltájban
érkezik Algyőre 246 szegedi polgárral és kaszinótaggal a fedélzetén.
Algyőn Zichy Leopoldina és menye Josephine (Maria Josephine
Johanna zu Hardegg) grófnő fogadta és
látta vendégül őket. (DM 1991.05.22. 5.o.). (Új Magyarság 1943)
"Az öreg Pallavicini (Zichy Leopoldina) és Josephine a parton várt
minket - írja Széchenyi."
Széchenyi naplóiban egyébként többször is előfordul az öreg
Pallavicini tanti. Innen tudjuk, hogy Leopoldinának volt páholya a bécsi operában,
gyakran jártak hozzá ebédre a főurak, társasági nyelvként a franciát használta,
és nem beszélte, de felismerte az angol nyelvet ;) .
Anyakönyvi adatok az udvartartáshoz:
A grófnő algyői nyaralására feltehetőleg komplett udvartartással érkezett. De ha nem, akkor szakácsot és személyi titkárt biztosan hozott magával. Az anyakönyvekből tudjuk, hogy személyi titkárát, Simeon Neilt, itt házasította ki Algyőn 1808 júliusában. Továbbá egy francia és egy német szakács neve is fennmaradt: Joseph Baurié-é, Dominicus Baumgartneré.
Az udvarházat körülölelő angolkertet uradalmi kertészek gondozták:
Balog János, Szabó József (Enyingről), Lányik Jakab (Pozsonyból). (Utóbb Lányira magyarosított)
Két, a család szolgálatában állt nevelő nevét is innen ismerjük: Tarcsay Ferencet az 1830-as évekből és tisztelendő Lengyel Pált az 1860-as évekből.
A képen látható Pallavicini Iréne Nikolaus Arco bajor királyi kamarás felesége lett, a müncheni bajor királyi udvarban maradt fenn róla ez az arckép.
