A múlt héten láttuk, hogy az uradalom fejlődésével milyen mértékben nőtt a lakosság lélekszáma. Az 1820-as évektől az algyői lakosság elegendő nagyságú lett ahhoz, hogy megélhetést tudjon biztosítani egy kezdetben vékony, a későbbiekben izmosabb iparos-kereskedő rétegnek. Tehát a következő nagy változás az volt, hogy helyben elérhetők lettek bizonyos szolgáltatások.

Amíg 18. század végén még alig egy-két iparos nevével találkozhattunk, Márton Márton, szűcsével, vagy Novákovics Márton kovácséval, addig a 19. században, de már az első 20 évben is ugrásszerűen megnőtt az iparosok száma is. A mesterek sokszor a szomszéd településekről érkeznek, de a felvidéktől a délvidékig vannak adataink a származási helyükről. Sok mesterember csak nősülni jön Algyőre, iparos lányt, vagy iparos özvegyet vesznek el, ők is tartják magukat a guba a gubához, suba a subához-elvhez, őket nem vettem fel a listára.

A 19. század algyői iparosai, zárójelben a származási helyük található:

asztalos segédek: Gonda András, Pósa József, Tóth János,

bognárok és kerékgyártók: Boka istván, Bukovics Lajos (Szeged), Juhász Gábor (Tas), Juhász Mihály (Óbéba), Jung Pál (Vásárhely), Kormos István (Dorozsma), Lévai Kálmán (Dorozsma), Matykó Albert (Zenta), Megyesi Márton (Földes, Szabolcs megye), Páskuly József apa és fia is, Rácz János, Ronyecz József, Tari János, Varga József (Bajmok),

cipészek: Belovai János, Burányi János (Gurgovác, Horvátország), Frank János (Szanád), Borza József, Ferencsik István, Kovács János, Turzó JÁnos, Zakar István, Zalai István (Szabadszenttornya),

csizmadiák: Ábrahám István, Bakti István (Vásárhely) Dobovszki József, Hadadi János (Tiszaújlak), Káposztás János (Jászberény), Máté Lajos (Tiszaújlak), Smitek András (Turdossin, Árva megye), Szalontai Mihály, Táborosi János, Turzó József (Dorozsma),

faragók: (kb minden famunkához értenek): Fekete János, Márté András (Szentes), Volkovics Mihály (Vásárhely),

kovácsok:
Algyőn: Bukovics Antal, Domonkos József (Kistelek), Gera István (Makó), Gombos Antal, Hegyi József (Bajmok), Hermecz Lajos (Kishegyes), Jó János, Kis István, Laczik János, Laczik Tamás, Lévai Lajos (Dorozsma), Matusik Sámuel (Beszterce), Novákovics Márton, Nyíri Sándor (Békéscsaba), Rajtik Mihály és fia Rajtik József, Szenyei Imre (Szentes), Tóth György
Sövényházán: Lakatos Péter (Tápé), Elekes Mihály (MIndszent),
Homokon: Gera György, Hegyi Ferenc (Bajmok), Matovics Mátyás, Miczinger András (Jazova), Tarka Antal, Terbe Mihály (Majsa), Urbán János,

Köműves, kőfaragó: Faragó János, Moravstyinszki János,

szűcs: Cseh Ferenc
magyar szűcs: Balla Sándor (Dorozsma)

takács, posztókészítő: Bárdos László (Vásárhely), Faragó János,Kakuszi Tamás (Dóc), Kapronczai József (Horgos), Márton János, Pukl Ferenc, Strugel Mihály (aki harangozó is egyúttal) Szíjártó János (Szentes), idősebb Varga József (egyházfi is, apja az ifj. Vrga Józsefnek) ifj. Varga József (harangozó is), Zsadányi István és fia Zsadányi János

Tetőfedő: Borbély alias Borotvás Mihály.

Szolgáltatók

Algyőn: Bartók Mátyás, Biczók József, Bíró Ferenc, Borbély alias Gama Mihály, Csík JÁnos (Majsa), Czimbercsik Lukács (Majsa), Derkovics Jakab (Vásárhely), Horváth József, Juhász Pál (Vásárhely), Kószó András, Lajtár István (Vásárhely), LÉvai Mihály, Ludányi Pál (Szegvár vagy MIndszent), Márté András (Szentes), Német Antal, Pap István, Pataki György, Sárkány József (Szeged), Sárkány Mihály (előbbi fia), Szabó István (Vásárhely), Szabó Pál, Takács István, Terbe Mihály, Vidács Móric,
Sövényházán: Fábián Mihály, László István,
Vizimolnár: Biczók János
Szélmolnár: Fejes Mihály,

Révészek: Belovai Albert, Berta Ferenc, Ekö Péter, Juhász Albert (vagy Bertalan), Kopp János (Szeged), Laczik István, Lele Albert, Makra János, Matovics Lajos, Matovics Mátyás, Molnár István (Baksi major, vadőr is), Süli János, Szél Antal, Terhes alias Révész testvérek.

Szatócsok: Czirok Anna, Faragó Menyhárt (Ószentiván), Farkas Ferenc, Gáli János, Kabók István, Kószó András (Szeged), Lampel Gyula, Tóth Julianna,

Hentes-mészáros: Brüll János, Katona Imre, Pataki Tamás, Trubinszki János, Vida János,

Kocsmárosok: Boldizsár Mihály, Farkas István (Pozsony vármegye), Farkas István (az előbbi fia), Hegedűs József, Kormányos Antal (Szeged), Majsai Nagy MIklós, Novák József (Makó, mellette szabó), Podonyi József (Kistelek), Rosenblum János, SAlamon István, Tóth András, Tóth János, Trubinszki János,

kocsmárosok sövényházi kertészetben: Farkas Ferenc, Lévai István,

kocsmárosok Homokon: Kovács János (Vásárhely), Krivány alias Kollár Antal (mellette juhász) (Szeged),

kocsmáros Hantházán: Laukotka Vencel (Csehország),

kocsmáros Romafőn: nemes Zsemberi János

Országos jelenség a 19. század elején kisebb településeken, hogy kevés az "őnálló" mester, gyakran a földművelés mellett "másodállásban" általában egy negyedévig űzik a mesterséget, így biztosabb a megélhetésük.