Régi algyői családok 4. 13-14. ház

13. ház Viski József. Két Viski család él Algyőn József és János. Nevük alapján Huszt melletti Visk településről jöhettek, alias nevük Kőmíves. Az 1800-as évekre a Viski névalak kikopik a használatból. Módos gazda: 10 parcellán búzát, árpát, szőlőt, káposztát termel, van 2 kaszálója is.

14. ház Helység háza - községháza - a falusi elöljáróság tanácskozására szolgáló külön épület. Itt tárolták a bírói hatalom jelképét, a bírói pálcát, a falu pecsétjét, a helység iratait és pénzét őrző bíróládát; e ház előtt állították fel a kalodát.
A helységháza építtetéséről és fenntartásáról a faluközösségnek kellett gondoskodnia. A községházák rendszerint a falu középpontjában álltak, általában az utcavonallal párhuzamosan helyezkedtek el, ezzel is kiemelték a helység házát a falu házai közül. A községházak legnagyobb helyisége az elöljáróságnak szolgált tanácskozóhelyül. Ugyanebben az épületben volt a község ingóságainak, borának, terményeinek tárolására szolgáló kamra, pince is. Utóbbiak szükség esetén börtönként is funkcionáltak. Emellett a községnek másutt is lehetett pincéje, községi istállója. Valószínűleg Algyőn a 8-as számú község majorja szolgált erre célra.
A helység háza gyakran a jegyző házával épült egybe, Algyőn van külön háza a jegyzőnek, így feltételezhetjük, hogy a községházán konyhát, szobát is találhattunk ugyanis a falu dolgában eljáró hivatalos személyeket fogadó híján a községháza vendégszobájában helyezték el.

Algyő elöljáróiról az 1772-es úrbér-rendezési iratokban találjuk a következőket: Kabók Ferenc első bíró, esküdtek: Kovács István, Kőmíves Adalbert, Bakos Mihály, Lele András, Kis János, Vass István, Szabó András, Szabó György, Szűcs Péter és Kis János, a helység vénjei: Seress János, Zakar János, Tóth András, Csikos Mihály, Gábor István.

A bíróválasztás évente történt általában Szent András havában - novemberben. A földesúr (vagy annak megbízottja - három jelöltet állított a lakosok pedig közfelkiáltással vagy - ha nem volt egyértelmű - szavazással választottak. A tisztséget elfogadni kötelező volt, ha mégsem fogadta el, akkor komoly pénzbírságot kellett fizetnie.

Az elöljáróság feladatai: A közösen művelt földek beosztása, a különféle munkák idejének megállapítása; a legeltetés rendjének megállapítása; csőszök, kerülők, pásztorok fogadása, a községhatár külső szélének esztendőnkénti bejárása, a szomszéd községek esetleges foglalásai elleni védelmezése. A földesúri és állami adók, egyházi tized, közterhek igazságos elosztása, beszedése, elszámolása, a közmunkák elosztása, a katonaállítás és a katonák elszállásolásának megszervezése. A fentieken kívül a közbiztonság védelme, a közrend fenntartása, a rendbontók, jogszokásokkal szembekerülők elítélése, megbüntetése, a közerkölcsök megtartása, a peres ügyekben döntés meghozása, a különféle igazolások kiadása.

Ha már eljutottunk a falu központjának számító helységházáig, próbáljuk meg kitalálni, hogy merre lehetett.
Segédeszközeink: 1782-1785 között készült katonai térkép, aminek kis hibája, hogy csak 96 házat ábrázol a 126 helyett, (96 ház Algyőn 1772-ben a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején volt).

és a nagy árvíz utáni kataszteri térkép (kataszteri térképből nem találtam korábbit)

Ennek a kettőnek a segítségével alakítottam ki az képen látható verziómat, ami nem biztos, hogy jó, ezért kérem a segítségeteket.
1, az urasági ház, a tiszttartó háza, harangozó és kántorház
2, 6-15 házak, községháza, parókia.