15, A falu közigazgatása – a falu “cselédjei”

"Mi lenne a közügyből, ha csupán magas hivatalnokok, parancsnokok lennének, és alárendelt állásúak, engedelmeskedők nem? lenne egy zagyvalék, egy chaos, zavar, melyből kivergődni tán nem is lehetne: a természet törvénye ád az embereknek parancsnoksági jogot és engedelmességi kötelességet."

A falu "cselédjeit" a bíró fogadta fel, neki tartoztak engedelmességgel és elszámolással. Algyőn az alábbi posztok voltak betöltve hosszabb-rövidebb ideig: a kisbírók, hadnagyok, helység házának tisztogató asszonya, bába, csordás, kocsis, csikós, bakter, csősz, esztendős pusztázó hadnagy.

Hadnagyok

A 19. század elején még téli és nyári hadnagy volt a faluban a rendfenntartó. Ez már az 1820-as évekre esztendős szolgálattá vált és megkettőződött, ugyanis két esztendős hadnagyot fogadtak fel. A tisztséget az évek során mindössze egyszer osztották ki kétszer ugyanarra a személyre. Megterhelő is volt és veszélyes is. Egy esztendős hadnagy lett később bíróvá: Czirok Pál János.
Esztendős hadnagyok nevei 1817-1845 között: Bozóki János, Bozóki Mihály, Czirok Ferenc, Czirok Pál János, Kabók József ifj, Kátai Mihály, Kis Antal Mihály, Kis Mihály öreg, Kiss Ferenc, Kiss Ferenc öreg, Kiss Mihály, Kovács Pál János, Kőműves András, Lakatos Mihály öreg, Lele József, Nagy József, Pál Benjámin, Süli Illés, Szabó András öreg, Szabó János öreg, Szaniszló Albert, Szaniszló Jakab, Szél Antal öreg, Táborosi István, Tóth Gergely, Vidács István öreg, Zakar János, Zakar Péter öreg.

Kisbírók (1817-1845 között)

Évente két téli és két nyári kisbírót fogadtak fel. Számuk nem változott az évek során. Itt sem fordul elő gyakran, mindössze hatszor, hogy valaki kétszer is elvállalja a hivatalt. Kisbíróink: Bakos Ferenc, Bakos Mátyás, Bartók Imre, Berta Mihály, Biacsi István, Bozóki András, Bús Mihály, Buzdor Pál, tóparti Czirok József, Csúri András, Domonkos Ferenc, Fekete Antal öreg, Gonda András, Gonda Mihály, Gonda Pál, Gugolyák István, Gugolyák Mihály, Győrfi Antal, Győrfi György, Hegedűs József, Herczeg István, Herczeg Lőrinc, Kovács István, Lakatos Tamás, Lele Ferenc, Lele István, Móra György, Nagy János, Pataki József, Pataki Pál, Rácz Mihály öreg, Salamon József, Salamon Mihály, Sárkány József, Süli István Mihály, Szaniszló Antal, Táborosi Ferenc, Táborosi János öreg, Tari István, Tóth Gergely János, Tóth István öreg, Tóth Jakab, Tóth Pál, Törköl János, Varga Antal, Vastag György, Vidács István ifj, Vidács Pál ifj., Zakar András, Zakar Péter, Zombori Ferenc, Zombori Miklós János, alvégi Zombori István.

Helység házának tisztogató asszonya (későbbi megnevezéssel gazdasszonya) (1817-1845 között)

Már a század elejétől létező tisztség. Betöltötték: Gál Jakabné, Kovács Józsefné, Tóth János MIhályné, Tetejes alias Farkas Józsefné (Süli Anna), Bali Rozália.

Helység bábája

Az 1829-es évben egy bába volt felfogadva, onnantól kettő.

1805 Szüki Mátyásné Juhász Anna (1735-1805)
1815-1827 Nagy Istvánné Daróczi Erzsébet
1828- Annus Józsefné Farkas Rozál (1770-1836)
1829-1849 Pécsi Ferencné Tóth Rozál (1778-1849)

Helység csordása (1817-1845 között)

Gercsó István, Kis István, Lajtár Mihály, Molnár Boldizsár, Nagy István, Simon Ferenc, Tóth János.

Helység kocsisa (1824-1845 között)

1824-ben jelenik meg először ez a tiszt a számadáskönyvekben.

Kovács József, Tóth János Mihály, Tetejes József.

A kocsisok szoros családi összefonódást mutatnak a helységháza gazdasszonyával :D

Csikós (1828-1845 között)

1828-tól él ez a tisztség, egyetlen nevet ismerünk Tetejes Mátyásét.

Bakter (1830-1845 között)

1830-tól van fizetett őre a falunak: Hilóczki Mihály, László Gergely, Márté András, Oláh Mihály neve maradt fenn.

Csősz

1834-től töltik be ezt a tisztet, csak Makra András neve maradt meg.

Pusztázó hadnagy

A vármegye szolgálatában álló, de az algyői pusztán szolgálatot teljesítő két algyői mellé egy, a település által fizetett fegyverest is felfogadtak, akiknek pusztázó hadnagyként emlegetnek. Két nevet ismerünk: Horvát Jakabét és Kiss Albertét (ő az szegény, akit 1837-ben a betyárok agyonvernek a romafői csárdában).

Látjuk, ahogy a település növekedésével a település tanácsa és cselédjei is sokasodnak.
A század elején 1 bíró, 4-5 esküdt, 1 jegyző, 1 hadnagy, 4 kisbíró, 1 gazdasszony, 1 bába és 1 csordás, azaz 15 fő alkotta a helység házának személyzetét, a 40-es évekre már 24-26 fő dolgozik az algyői közigazgatásban.